Amazonok, Szent Johanna, egri nők. Számos kulturális hagyomány, legenda bizonyítja, hogy bőven találkozhatunk harcos szellemű hölgyekkel az emberiség történelmében.
Napjainkra a társadalmi konvenciók változása átalakította a nők szerepét a társadalomban, így a küzdősportokban, harcművészetekben is. Bár tapasztalhatjuk, hogy az elmúlt években egyre népszerűbbé vált a professzionális női bunyó, még mindig érezhető egyfajta ódzkodás attól, hogy hölgyeket harcolni lássunk. Ez a szerep valahogy nem illeszkedik korunk nőideáljához.
De hogy jöhet akárki is ahhoz, hogy a szebbik nemet kirekessze a küzdősportok által kínált gyönyörök kertjéből?! 🙂
A következőkben azt fogom fejtegetni, hogy miként segíthet a küzdősport megbirkózni a női szerepből fakadó kihívásokkal. Elsőként, mint a stressz és az agresszió kezelésének hatékony eszközeként közelítem meg a témát, majd röviden annak lelki dimenziójával fogok foglalkozni.
Stressz és agresszió
A stressz eredetileg a szervezetnek az ingerekre adott nem specifikus válaszát jelölő orvosi szakkifejezés volt. Mára ez a fogalom kiszélesedett, modern értelemben jelentése inkább folyamatos feszültséget vagy tartós idegességet jelöl.
Témánk szempontjából azonban sokkal fontosabb, hogy a stressz olyan kémiai folyamatokat indít el szervezetünkben, mely arra készteti belső elválasztású mirigyeinket, hogy adrenalin, noradrenalin és kortizol hormonokat termeljenek, melyek többek közt magas vérnyomást, álmatlanságot stb. okozhatnak. A stressz mindaddig nem káros, míg a megküzdéssel nem akad gondod.
Érezted már, hogy legszívesebben leküldenél egy horgot a főnöködnek?
Esetleg a párod megint ledobta a földre a szennyest és legszívesebben rárúgnál egy combost? 😀
Megnyugtatlak, ezek teljesen természetes érzések. A harag és a hozzá szorosan kapcsolódó agresszió, miként a stressz is – szemben a társadalom által belénk diktált parancsokkal – önmagában nem jó vagy rossz kategória. Van, és kész.
A kérdés, hogy, miként és kin/kiken vezeted le. Mert az agressziót és az azt tápláló haragot, – miként a többi természetes érzést, például örömöt, bánatot meg kell élned. Elménkben komoly károkat tudnak okozni az elfojtott érzelmek. Ezen a ponton pedig elérkezünk a sport és azon belül is a küzdősport jótékony hatásaihoz.
Küzdősport szerepe a stressz és az agresszió kezelésében
Hogy egy edzés hogyan tud segíteni a stressz kezelésében, engedd meg, hogy bemutassam, milyen szakaszai vannak egy küzdősport személyi edzésnek nálam:
Egy bunyós edzés légző gyakorlattal indul. Már e ponton csökken stressz-szint, hiszen a légzéssel kiválóan befolyásolható a szervezet számos fiziológiás mutatója (pulzus, vérnyomás, testtartás).
Az ízületi átmozgatás után emeljük a pulzust, legtöbbször ugrálókötelezéssel, árnyékboxszal – ezek részemről igen preferált gyakorlatok, mert személyre szabott terhelést alakítható ki, emellett az aktívabbá váló vérkeringés elkezdi „kimosni” a stressz hatására felgyülemlett adrenalint, noradrenalint és kortizolt.
A bemelegítő blokk lezárás után jöhet a pontkesztyűzés, mely során az edző veled szemben pajzs-szerű cuccokkal áll és neked azokba kell püfölni, majd a boxzsák kinyírása :). Ez legjobb rész, hiszen kontrollált körülmények között tudod levezetni a felgyülemlett feszültséget.
Ezen a ponton szeretnék eloszlatni egy, a tapasztalati tudás hiányából eredő tévhitet. Küzdősport edzéstől nem leszel agresszívebb! Ugyan megtanulod, hogy okozhatsz kárt egy másik emberben, – hiszen ettől harcművészet, azonban egy bádogos sem érez feltétlen késztetést, hogy folyton tetőket javítson, pedig tudna :).
A küzdősportok mentális dimenziójáról
„A küzdelem aktív meditáció.” – Hanshi Grandmaster Lévai László 8. dan, Zen Bu Kan Kempo Nagymester.
Egy küzdősport edzés során, – legyen az zsákolás, pontkesztyűzés vagy küzdelem gyakorlása – a figyelmed a célpontra összpontosul. Ezt ősi ösztön táplálja, mely az év tízezredek során sem veszett ki belőlünk, és elsődleges funkciója, hogy segítse a vészhelyzetek elhárítását. Ez az erős fókusz egyúttal kikapcsolja a külvilágot, a térlátás leszűkül és a teljes idegrendszered és tested a célpontot követi.
A fentiek eredményeként igen aktív mentális állapot jön létre, mely elvezet oda, hogy igazán kikapcsolódsz. Ezért vallom határozottan, hogy a küzdősport során aktív meditációt gyakorolsz.
Szintén a mentális dimenzió kapcsán érdemes megemlíteni az úgynevezett áramlat-élményt, más néven a flowt.
Az áramlat fogalmát először Csíkszentmihályi Mihály írta le, aki Flow – A tökéletes élmény pszichológiája c. könyvében arról értekezett, hogy bármilyen tevékenység kiválthatja ezt a mentális állapotot, bizonyos tényezők (pl. a tudat erős fókuszáltsága, az illető teljesen elmerül abban, amit csinál, azonosul vele) együttes fennállása esetén.
Bár az áramlat-élmény minden tevékenységben megélhető, a küzdősportok kapcsán, fentebb kifejtett aktív meditáció-jellegű mozgás közelebb vihet ennek megtapasztalásához.
A lényeg azonban az, hogy mozogj, kapcsolódj ki, csinálj legalább heti kétszer olyat, ami csak magadért van. A változást rövid időn belül jelentkezni fog a közérzetedben és hidd el családod, párod, sőt még a munkahelyi környezeted is hálás lesz érte 🙂
> Peak-tipp! Bármilyen állóképességi edzéshez – így a bunyóhoz is hasznos, ha plusz aminosavakkal töltöd fel magad! A BCAA energizál, védi az izomzatot és kitolja a fáradságot… és nem utolsó soron finom. Naaaagyon finom. 🙂
Edzésre fel!