Az édesség utáni sóvárgás mellett sok ember vágyakozik sós ételek után, mint a chips, a ropik, pörkölt olajos magvak vagy más rágcsálnivalók. Azt ugyan mind tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás káros az egészségre, mégis sokszor képtelenek vagyunk leküzdeni a vágyakozásunkat. De mégis mennyit ehetnénk? Mi okozza a sóvárságunkat és hogyan lehet leküzdeni? A következőekben erről szeretnék Neked néhány gondolatot írni.

Amellett, hogy a nátriumnak és a klórnak is fontos szerepe van az idegrendszeri impulzusok továbbításában, a nátrium-klorid, vagyis más néven konyhasó, szükséges a szervezet homeosztázisához, a belső állandóságának megtartásához. De ugyanúgy nátrium-klorid szükséges a gyomorsav képződéséhez is.

A sejtek közötti folyadék 136-146 mmol/l nátrium kloridot tartalmaz. A vér- és folyadékháztartás egyensúlyi folyamatai során a konyhasóban található ionok segítenek fenntartani a szervezet vízháztartásának egészséges működését, vagyis az izotóniás és normális ozmotikus állapot fenntartásában van központi szerepe. Valamennyire tehát valóban szükség van, még ha túl sokat is fogyasztunk belőle. A 2014-ben végzett országos tápláltsági állapot vizsgálatai alapján kiderült, hogy mind a nők, mind a férfiak túl sok sót fogyasztanak. Az átlagosan bevitt napi mennyiség a nők esetén 11 gramm, a férfiak esetén pedig 16 gramm, a WHO és az OEGYI által ajánlott napi 5 gramm több, mint két, illetve háromszorosa.

Miért vágyunk a sós ételekre?

Black Friday! 33% OFF Mindenre a PeakShopban + 1 doboz Cukimentes Szaloncukor is a Tiéd!

A legegyszerűbb ok az, hogy valóban szükségünk van rá. Nagy mennyiségű ionszegény folyadék hirtelen elfogyasztása után erős verejtékezés esetén elképzelhető, hogy hiány alakul ki a szervezetünkben. Már az 1980-s években majmokon bebizonyították, hogy sóhiány esetén, tanult rossz szokások nélkül is kívánja a szervezet a sós táplálékot.

Te elegendő ásványi anyagot és vitamint viszel be a szervezetedbe?

Néhány esetben, mint például magnéziumhiány esetén is, gyakori a sós ételek utáni vágyakozás. Ha úgy gondoljuk, nem lehet magnéziumhiányunk, töprengjünk el azon, nem érezzük-e azt, hogy túl sok a stressz az életünkben. A stressz hatására egyes hormonok (pl. az ionegyensúlyért felelős mineralokortikoszteroidok) túl vagy alultermelődnek, hatásukra az homeosztázis felborul. A tartós stressznek gyakori tünete a nagyon sós vagy éppen édes ételek utáni vágyakozás.

Ha nem tudunk olyan okról, ami miatt indokolt lehetne a sóvárgásunk érdemes átgondolni mi okozhatja: Lehet, hogy csak unatkozunk? Megszoktuk, hogy rágcsálással múlatjuk az időt? Esetleg valaki nemrég élvezettel fogyasztott ilyesmit a környezetünkben? Ne csodálkozzunk, ha ebben az esetben mi is megkívánjuk az ételt, hiszen az ősi időkben, amikor még nem állt elég biztonságos táplálék a rendelkezésünkre, evolúciós előnyt jelentett az olyan ételek fogyasztása és kívánása, amely amellett, hogy garantáltan nem ártalmas, magas kalóriatartalmú. Nem véletlen, hogy a magas szénhidrát és zsírtartalmú ételeket, mint amilyenek a sós rágcsák is, szinte mindenki jóízűnek érzi.

Ha a rendszeres vágyakozást sem élettani, sem lelki okok nem indokolják érdemes, lehet orvosi segítséget kérni, mivel egyes rendkívül ritka esetekben valóban komoly betegségek. Ilyen lehet a Bartter-szindróma vagy az Addison-kór,  ugyanis ezek a betegségek is okozhatják ezt a tünetet.

Röviden és tömören: Habár valóban kialakulhat átmeneti sóhiány a szervezetben ez igen ritka. A só utáni tartós sóvárgás esetén gondoljuk át a szokásainkat, keressünk magnéziumhiányra vagy tartós stresszre utaló egyéb tüneteket. Ha pedig látszólag ok nélküli, de mégis leküzdhetetlen sóvárgástól szenvedünk, forduljunk minél előbb szakemberhez, hiszen a hosszútávú túlzott sófogyasztásnak számos kockázatos következménye lehet – magas vérnyomás, érrendszeri megbetegedések, vesemegbetegedések.

sós ételek

éhezés sós ételekre

Források:

Bálint Péter(1975):Orvosi élettan, II. kiadás, Medicina kiadó, Budapest:
Cseri J. (2011): Élettani alapismeretek – Debreceni Egyetem Kiadó, Debrecen
Schulkin és mtsai. (1984): Salt hunger in the rhesus monkey – Behavioral Neuroscience (98): 753-756.

Vidd el a BOMBABIZTOS és CUKORMENTES bejgli receptet - amit a Peak CUKRÁSZA készített.