Ha fitnesz modell versenyre készülsz, akkor nagyon fontos az, hogy az első versenyeden jól érezd magad, már amennyire a lámpaláztól lehet. Ha nem érzed magad felkészültnek, ha nem az igazi még a versenyforma, „csak úszom az árral” a hozzáállásod, akkor lehet, hogy csalódottan térsz haza, esetleg végleg elmegy a kedved a versenyzéstől, pedig lehet, hogy csak elhamarkodtad a lépést, vagy nem a megfelelő felkészültséggel indultál neki.
Az elmúlt hétvégén két Palatinus Team újonca szerzett fitnesz modell minősítő kategóriában arany minősítést.
Fitness modell
Zsírosné-Szomszéd Judit és Rekecki Csilla elárulja Neked hogy miként kezdett a fitnesz versenyfelkészülésbe, őszintén elmondják a felkészülésük nehézségeit, és azt is, hogy milyen volt az első színpadra lépés élménye.
Judit:
A sport már évek óta az életem része, és mindig is nagy figyelmet fordítottam a helyes táplálkozásra. Idén év elején egy erőképességi háziversenyt megnyerve a különdíj egy konditermi fotózás volt, erre a fotózásra szerettem volna a lehető legjobb formát elérni. Egy pár hetes „házi felkészülésbe” kezdtem, a szigorú edzés és étrend végeredményével elégedett voltam, így arra gondoltam, hogy miért ne próbáljam ki magam „élesben” is. Szerettem volna megmérettetni magam színpadon, valamint mivel magam is testépítés-fitnesz sportoktató vagyok, szerettem volna személyes tapasztalatokat szerezni a versenyfelkészülésről, és nem könyvekből megtanulni azt. Úgy gondolom esetleg a későbbiekben így tudom hitelesen tovább adni a megtapasztaltakat vendégeimnek.
Csilla:
A döntésemben, hogy fitness modell versenyzőként kipróbáljam magam, a párom ösztönzött, bár nekem is nagyon tetszettek a fitt és csinos modell lányok. Elkezdtem cikkeket olvasgatni ezzel kapcsolatban, és arra jöttem rá, hogy sokkal többet is ki tudnék hozni magamból. A párom közben távozott az életemből, a fitnesz modell versenyzés célkitűzés viszont megmaradt.
Mit tudtál a versenyfelkészülésről, és ehhez képest milyen volt?
Judit:
Mikor belevágtam a felkészülésbe, tudtam, hogy kemény napok, hetek várnak rám, mivel nagyon szigorú étrendet és edzéstervet kell majd tartanom. Mint ahogy már említettem évek óta életem szerves része a sport. Megtanultam azt, hogy nem csak akkor megyek edzeni, ha kedvem van hozzá. Ha az edzéstervem 5 napból áll, akkor az öt edzést jelent, és pont. Megyek, ha esik, ha fúj, ha nincs kedvem, akkor is. Csak betegség esetén adok magamnak felmentést, de szerencsére ilyen se szokott sűrűn előfordulni.
Az étkezésemről is az mondható el, hogy alapvetően a versenyfelkészülésen kívüli időszakban is tisztán eszem, kerülöm a cukrot, finomított szénhidrátokat, üdítőket, rendszeresen magamra főzök megválogatott alapanyagokból és figyelek a napi 5-6x-i étkezésre. Álszentség lenne, ha azt mondanám, hogy ezt mindig 100%-ban betartom, mert imádok enni, imádom az ízeket, és imádok mindent, amit nem lenne szabad. Így, ha nem lebeg előttem olyan cél, amire a legjobb formát szeretném hozni, akkor viszont időnként megengedek magamnak olyan ételeket is, amire a testemnek nincs szüksége, de a lelkemnek igen. De akkor sem úgy kell elképzelni, hogy reggeltől estig így étkezem, alapvetően akkor is a tisztaság dominál. Tehát a versenyfelkészülés időszaka gyökeres változást nem hozott nálam, legalábbis az első időkben. Később aztán fokozatosan iktattunk ki ételeket az étrendből. Legnehezebb az utolsó hét volt, amikor már mindent fűszerek és só nélkül fogyasztottam, valamint nagyon egyhangúak is voltak az étkezések. Ekkorra már nagyon elfogyott az energiám, a türelmem, és borzasztóan vártam, hogy túl legyek a versenyen.
Csilla:
30% OFF mindenre a Peak Karácsonyi vásárban! Vigyél egészséges dolgokat Karácsonyi Ajándékba, az egész Családodnak!
Sokat olvastam már a versenyfelkészülésről, így tudtam, hogy nagyon nagy áldozatokkal jár. Persze olvasni róla és végül végig járni az utat, két külön dolog. Féltem az utolsó hét speciális diétájától, de aztán még sem ez okozta az igazi nehézséget. A gazdaságos időbeosztás, a mindennapos főzés jobban próbára tett.
Fitnesz modell versenyfelkészülés
Mi volt a legnehezebb a felkészülésben és mi ment viszonylag könnyen?
Judit:
A felkészülés összességében olyan volt, mintha egy hullámvasúton ülnék. Voltak napok, amiket egészen könnyen vettem, jókedvű és energikus voltam, majd mindez képes volt akár egy órán belül is teljesen az ellentétére fordulni. Az edzések nem okoztak különösebb gondot, bár két állás mellett nem mondom, hogy mindig nagy kedvem volt hozzá, valamint a sokszor 12-14 óra munka után beállni a konyhába és megfőzni a másnapi menümet se volt mindig egy leányálom, de tudtam, hogy ez kell, hogy minden napom gördülékenyen menjen. Az étkezés tartása sem volt nehéz napközben, a hétköznapokon, mikor egyedül voltam. Gondosan előre elkészítettem minden adagot, teljes műanyagdoboz tárházzal rendelkezem már, lassan úgy vásárolom őket, mint más nő a cipőit, ezekben csomagolva hordom magammal az egész napi menümet. A legnagyobb kihívást a családi ebédek, a munkahelyi nagy közös étkezések és a versenyfelkészülés idejére eső nászutam jelentették. Mikor anyuka elkészíti a legfinomabb süteményt, elkészíti a tipikus rántott hús, krumplipüré menüt, és én megyek hozzá a kis dobozolt ételemmel és azt eszem. Vagy mikor a munkahelyen mindenki lángost eszik a közeli büféből, csak én nem, de akárhogy kerülöm, az illata egész napra az orromba ül. Vagy mikor nyaraláson a Balaton parti sétányon andalogva sorban fagyi árusokat, pizzázókat és palacsintázókat lát az ember. Nem tud máshová nézni, mert mindenhol csak étel, illat, és evő emberek. Perverzió, de már az is örömet okozott, ha a családi ebédnél a többieknek a süteményt én vághatom fel és fújhatom rá nekik a tejszínhabot, amelyik szeletet megkívántam, azt rendszerint páromra beszéltem rá, hogy egye meg, vagy ha valami a boltban megtetszett, azt neki vettem meg. Így én diétáztam, őt tömtem.
Csilla:
A legnehezebb az volt, hogy két munka mellett hogyan illesszem be az életembe a heti 5, gyakran 6 edzést, a megfelelő étrendet, a rendszeres bevásárlást. Előre meg kellett terveznem minden napomat, le kellett mondanom a barátokról, szórakozásról. Pénzügyi területen, napi 8 órában dolgozok, mellette idegenvezetéssel is foglalkozom, így csak nagy önuralommal tudtam mindent beszorítani a napjaimba. Az utolsó két hetet leszámítva az étrendet nem volt olyan nehéz betartani, mert szeretem a halat, húst, a salátákat, és egyébként is egészségesen étkeztem. Az életemet teljesen átalakítottam, szórakozásra, kikapcsolódásra nem volt időm a felkészülés alatt. Minden este átgondoltam a következő napot, mikor mit kell ennem, grammra kiszámoltam, a táplálék kiegészítőket elkészítettem. A bevásárlást is be kellett illeszteni a napokba, mert semmit se mertem megenni, amit nem magam készítettem el.
Mit szólt a környezeted a fitnesz modell álmaidhoz?
Judit:
Volt, aki biztatott és támogatott, volt, akinek könnyebb volt a lelkének, ha bánthat. A sok munka ellenére volt, aki a testem változásait durva kritikával minősítette. Bár én sose piszkálok senkit a túlsúlya miatt, az én fogyásomat többször túlsúlyos emberek jegyezték meg nem éppen finom formában. A családom és azok az emberek, akiknek adok a véleményükre, viszont maximálisan támogatott, és biztattak. Tudták, hogy mennyire fontos nekem ez a verseny, így nem is próbáltak lebeszélni róla. Szerencsés nő vagyok, mert egy nagyon türelmes és támogató férjem van, akivel közös a hobbink, és aki olyan stabil segítségként, támaszként és biztató emberként áll mellettem, ami úgy gondolom nagyon ritka, ezért hálás is vagyok neki.
Csilla:
A környezetem, szüleim nehezen fogadták el a döntésemet, inkább belenyugodtak. Az elhatározásomat nehezítette, hogy sok negatív kritikát kaptam, de ennek ellenére egyáltalán nem merült fel bennem, hogy feladjam.
Milyen volt a színpad előtti felkészülés utolsó pillanata, és maga a színpad?
Judit:
Féltem az ismeretlentől. Tudtam, hogy az étrendem és edzéstervem minden követelményét betartottam, így minden tőlem telhetőt megtettem, de hogy mennyire leszek a színpadon felszabadult, vagy az izgalom mennyire nyomja rá bélyegét a szereplésemre, az egy kicsit tőlem kívülálló tényező. Ezért sokat gyakoroltam otthon a tükör előtt az alapállásokat és a mozgást. A verseny napjára sikerült elengednem a félelmeimet. Izgatottan vártam, hogy mikor mehetek színpadra, szerencsére délelőtt szerepelt a mi kategóriánk így nem volt túl hosszú a várakozás. Önmagamat is megleptem kicsit azzal, hogy élveztem a színpadi létet, a várakozásokhoz, kezdeti félelmeimhez képest el tudtam lazulni. Nagy biztatást adott, hogy a nézőtér soraiban a párom, édesanyám, nővérem és barátaim szurkoltak és kiabáltak nekem. Örültem, hogy eljöttek megnézni, hogy min dolgoztam az elmúlt időszakban.
Csilla:
A színpadi felkészülés nagy nehézséget okozott. Inkább visszahúzódó típus vagyok, nem igazán az a magamutogatós fajta, így nagyon sokat gyakoroltam, hogy leküzdjem a szorongásomat. Szerencsére sok segítséget kaptam a csapatomtól, ezt a támogatást utólag is köszönöm. Judit kolleginám bátorító szavai meghatározóak abban, hogy eljutottam a versenyig.
Milyen folytatása lesz a fitness modell arany minősítésnek?
Judit:
Bár az első versenyem pozitív élmény volt számomra, büszke és elégedett vagyok az eredménnyel, de tisztába vagyok önmagammal, tudom, hogy még fejlődnöm kell, így ebben a szezonban több versenyen nem indulok. Most egy kicsit megpihenek, majd elkezdtem a munkát, amivel további célom, hogy a mostaninál nagyobb izomtömeget építsek, természetesen nőies kereteken belül kerekedjek és formálódjak. Amennyiben ezt sikerül elérnem, akár további versenyeken is szívesen megmérettetem magam, de most az ezt megelőző munkára fogok gőzerővel koncentrálni. Nem a verseny motivál, hanem az önmagamnak való megfelelés.
Csilla:
A hosszú távú terveim közt szerepel egy komolyabb verseny is, szeretnék még egyszer felkészülni, és mindent megtenni, magamból a végsőkig kihozni a maximumot. Az első versenytapasztalatai sokat fognak segíteni, és remélem, még jobb formát hozok a következő versenyszezonra.
Két lány, két életút, sok-sok lemondás, és közös célkitűzés, aminek az első állomását mindketten kemény és kitartó munkával megvalósítottak.
Te is tanulhatsz az Ő elszántságukból, kitartásukból, akkor is, ha nem készülsz a színpadra, „csak” jól szeretnél kinézni!