A fermentációról eddig leginkább a gimis biológia és kémia órákon hallhattunk, bár bevallom, nekem onnan sem rémlett… talán túl mélyen mással voltam elfoglalva 🙂
Úgyhogy elsőnek egy rövid kis kitérő, mit is jelent ez a nagyon idegenül hangzó szó!
A fermentáció tulajdonképpen az, amikor a táplálékot enzimek / mikroorganizmusok alakítanak át más, kémiailag egyszerűbb vegyületté. Fermentált étel nagyon leegyszerűsítve nem más, mint a táplálék + valamilyen benne található/hozzáadott enzim, esetleg baktérium- és/vagy gombakultúra.
> Peak-tipp! Tudod még mi lenne a gyomrod legjobb barátja? A GLUTAMIN! Bizony! Nemcsak a bicó és a mellizom ácsingózik utána, de bizony a bélbolyhok is! Táplálja és erősíti a gyomor immunrendszert, így szedésével nem csak az izomszövetednek, de a bélrendszerednek is teszel egy nagy szívességet! 🙂
Nem összekeverendő a rothadással!
A rothadás és a fermentálás között nagy különbség van. Ami a legfontosabb, hogy a fermentáció során keletkezett végtermék ehető – sőt mi több, tápláló, míg a bomlással keletkezett termék kimondottan káros! A két folyamat más-más baktériumokkal történik (fermentáló és bomlasztó bacik…) – így a végkifejlet is telesen más!
Miért jó a fermentált étel fogyasztása?
A mikroorganizmusok az ételben található összetett tápanyagokat kisebb részekre bontják, vagy alakítják át – így egy új összetételű, könnyebben emészthető táplálékot kapunk.
A fermentált ételek így igazából “előemésztett ételek” – mellyel a szervezetnek már emésztés ügyileg kevés dolga van, szinte rögtön elkezdheti hasznosítani! Éppen ezért a fermentált termékek alkalmasak arra, hogy beteg, legyengült szervezetbe juttassanak be tápanyagokat, hiszen azokat nem kell temérdek munkával kicsomagolni.
Ezenkívül a fermentáció után, a sok vegyi folyamat eredményeképpen a legtöbb fermentált termékben olyan vitaminok és egyéb, a szervezet tökéletes működéséhez nagyban hozzájáruló anyag is keletkezik, amely bizonyos területen segíti az egész szervezet, vagy egyes szervek munkáját. Fentebb említettem, hogy megváltozik az étel összetétele – így sok táplálékallergiásnak is hasznossá válhat ez a folyamat!
A fermentált ételek fogyasztása
A fermentált élelmiszerek fogyasztása nem egy újkeletű dolog: már nagyon régóta, mind a nyugati, mind a keleti kultúrában fellelhető volt. Sajnos manapság a gyorsétterem és az előre elkészített kaják világában eléggé háttérbe szorult – így előidézve a sok gyomorbetegséget!
Dolgozzon helyetted a Zsírégetőd! A Munka Ünnepére: 33% OFF a Peak Zsírégetőidre!
A fermentált ételek nagyon jók azoknak, akiknek a bélflórájuk regenerációra szorul, esetleg candidiasisban, vagy valamilyen élelmiszer-allergiában szenvednek. A rosszul működő emésztőrendszer számára – amely nem képes megfelelően emészteni -, ezek a már “előemésztett“ élelmiszerek nem okoznak olyan terhelést, mint a nem fermentált társaik.
Hogyan építsd be az életedbe a fermentált ételeket?
Akár otthon is elkészítheted a fermentált zöldségeidet – az a legegyszerűbb, és legköltséghatékonyabb!
Az erjesztett/fermentált ételek például: a savanyúságok, kovászos uborka, joghurt, kefir, natto és a kombucha.
A fermentált tejtermékek helyett azonban érdemes előnyben részesíteni a fermentált zöldségféléket, mert azokban sokkal nagyobb számban vannak jelen a bélflórára jótékonyan ható baktériumok.
Érdemes étkezés előtt bevetni a jól bevált savanyított (nem ecetes, hanem savanyított!) ételeket, nekem például nagy kedvencem a káposzta és az uborka. Ilyenkor a savanyúságban lévő szerves savak segítik az általunk elfogyasztott élelmiszerek lebontását. Illetve olyan bomlási melléktermékek vannak bennük, amelyet a belünkben lévő mikroorganizmusok is fel tudnak használni a fejlődésük érdekében.
A kefir MÁS. Mi az a kókusz kefir, és miért igyuk a diétában, akár tejből készítve, akár másból?
Tedd azt, amit FÉLSZ megtenni. – Ralph Waldo Emerson Érthetőbben: amitől félsz, az a legnagyobb erőforrásod. Nagyon kevés embert ismerek, aki eme alapelv mentén él, de apró lépésekkel az az irány az, amely fejlődést von maga után.
A Peakben az emésztés és az ehhez kapcsolódó betegségek kapcsán, rengeteg termékfejlesztési ötlet került előrtérbe. Ez a téma pedig a: Top 3 indok, hogy kefirt igyunk, akár már MA! Akár tejjel, akár vegán és tejmentesen. A kókusz kefirt pedig, hogyan kell elkészíteni otthon?
Dr. Lane Sebring, amerikai orvos, egy jobb ötlettel állt elő, akkor, amikor az emberek óriási hányada szed savlekötőket, emésztésjavítókat és antacidumokat. A pácienseket egy természetes, 13 féle természetes fűszereket és ételeket tartalmazó “koktéllal” kezeli, amely úgy fest, hogy nem csak a gyomorproblémákra hozott enyhülést, hanem javította, kiegyensúlyozta és megerősítette az egész emésztőrendszerüket.
Búcsúzzunk el a gyógyszeres tablettáktól!
Nem használok semmilyen gyógyszert, és ha nem vagyunk kifejezetten betegek, akkor igyekezzünk tőlük megszabadulni.
Mi az a kefir egyáltalán?
A keletkező ital savanyú, erjesztett és tele van aktív probiotikumokkal.
A jó kefirt meg lehet inni, ha laktóz intoleranciád/érzékenységed van. Próbáld ki, melyik a jó, és a te egyedi szervezetet mennyit bír.
1. Javítja a beleink állapotát!
Az igazi kefir, több mint 30 féle baktériumot tartalmaz, ami a bélrendszer baktérium flóráját karban tartja, visszaépíti, támogatja. A kefir 3-szor több probiotikumot tartalmaz, mint a joghurt.
Az alkoholfogyasztás rosszabbíthatja a beleink állapotát, és az erős érzelmi stressz a családból/párkapcsolatból vagy fizikai stressz az ételekből, a már meglévő körülményeink között, mint az irritábilis bél szindróma (IBS) vagy a Crohn betegség, totálisan lerombolhatja a bélrendszerben élő baktérium védvonalat.
A kefir ezekben a megsokszorozódott behatással járó élethelyzetekben, különösen nagy segítséged lehet.
2. A beleink javításán keresztül hat az immunrendszerünkre!
A Lactobacillus kefiri, a kefirre specifikus baktérium törzs. A kutatások szerint, az L.kefiri segít megvédeni a szervezetünket, az immunrendszerünk erősítésével, és a szalmonellás fertőzések esetén is támogató étel.
3. Jöhet egy kis K2?
A K2 vitaminból a kefir jól áll, és ez a vitamin a csontépítés egyik alapvető eleme. A K-vitamin a kalciummal együtt, javítja a csontsűrűséget és a csontok egészségét. A kefir rákellenes hatásáról és az allergiás tünetek enyhítéséről is ismert.
Honnan vegyünk jóféle kefirt, vagy milyen a vegán kefir?
Kefir szinte minden boltban kapható, de ha már beteg vagy, érdemes a bio minősítésű verziókat választani, SŐT érdemes inkább saját magadnak csinálnod! Móni megmutatja hogyan:
Ha vegánok vagyunk, mit tehetünk? A kókusz kefirt, ami egy tejmentes alternatíva nehezebb megtalálni a szupermarketekben, ezért szerintem ezt is készítsünk magunknak!
Hogy kell tejmentes kefirt készíteni otthon?
A kókuszdió és a kókusztej tökéletes az ilyen kefir elkészítéséhez. A benne lévő természetes cukortartalom ideális az élesztő számára, és máris indulhat a jóféle baktériumok előállításának procedúrája! 🙂
Mi kell a kókusz kefirhez?
– negyed csésze kefir élesztő (baktérium törzs)
– 4 dl meleg kókusztej vagy kókuszvíz
A két összetevőt keverd össze, és kizárólag fakanalat használj. Tartsd a keveréket szobahőmérsékleten, 24 órán keresztül, befedve egy tiszta konyharuhával. Egy nap után, már eheted is. Erjedés után, már hűtőben tartsd. Egyéb hasfájás elleni segítők itt!
fermentáció
fermentált ételek és kefír
30 napon át minden napra jut 1 fitt recept - ami 5 perces elfoglaltságot kér CSAK Tőled!
Referenciák:
Pakistan Journal of Nutrition 2 (2): 54-59, 2003
http://files.cienciapatodos.webnode.pt/200000022-79ffe7af9e/Kefir.pdf
Vinayak Gaware, Kefir Review: https://goo.gl/jK7ypL
https://link.springer.com/article/10.1038/sj/jim/7000186
Szójatejjel is próbálhatod, de gyengébb az eredmény: https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1111/j.1365-2621.2000.tb16078.x
Hungarian
English
German