A szeretetről és annak gyarapításáról az Életünkben, minden lény javára – már sok szó volt a Peak írásokban. A gyűlöletet ennek ellenpárjaként ismerhetjük, és ha szétnézünk a Social media felületeken, gyakran szembesülhetünk vele.

→→★ Miért gyűlölünk és miért jelenik meg ez olyan sokszor az emberekben? Tanuljunk róla, hogy MI ne szálljunk be ebbe a körhintába. (ezzel az egészségünkre és mások jóllétére is ügyelve) 

A gyűlöletet gyakran érzelemként írják le, de valójában egy tanult viselkedés. A félelemmel, a szomorúsággal vagy a szeretettel ellentétben – (ezek az érzelmek ösztönösek és univerzálisak) – a gyűlölet nem létezik önállóan.

Gyűlölet jelentése

→→★ A gyűlölködést, a félelem, a düh, a stressz és a társadalmi kondicionálás alakítja ki az emberekben, és lassabban fejlődik ki, mintsem természetes módon alakul ki. A gyűlölet irányulhat emberek, eszmék vagy egész csoportok ellen, és az emberekben az alkalmi ellenszenvtől a szélsőséges erőszakig terjedő módon hat.

→→★ Ha a gyűlölet tanult kondíció, le lehet-e szokni róla? Ez egy fontos téma lehet, akkor is ha kellemetlen, hiszen a gyűlölet kiiktatásával azonnal javul a saját Életünk, és minden körülöttünk lévő ember jó érzései. Mit kell tennünk?

A „gyűlölet” szónak mély történelmi gyökerei vannak, az óangol hatian szóból származik, amelynek jelentése „megvetni” vagy „rosszat kívánni”. A nyelvészek szerint a gyűlölet szó kialakulása eredetileg fájdalomhoz kötődött, nem feltétlenül ellenségeskedéshez.

Manapság az emberek a „gyűlölöm” szót lazán használják – például „utálom a dugókat” vagy „utálom a hétfőket” -, hogy enyhe bosszúságot fejezzenek ki.

De ugyanezt a szót használjuk komoly erkölcsi ellenállás leírására is, mint például „gyűlölöm az igazságtalanságot” vagy „gyűlölöm az elnyomást”. Legveszélyesebb formájában a gyűlölet mély társadalmi és politikai megosztottsághoz vezet, és táplálja a megkülönböztetést, az erőszakot, sőt a háborút is.

→→★ Az igazi kérdés tehát az, miért és mitől alakul ki, és miért gyűlölünk?

Alapjában véve a gyűlölet a félelemre, a stresszre és a haragra adott válasz az emberben. A tapasztalatok, a társadalmi nyomás és a kulturális narratívák erősítik meg. A gyűlölet nem olyasmi, amivel születünk – ezt tanuljuk.

A félelem jelentős szerepet játszik a gyűlölet mennyiségének, mélységének kialakulásában a személyiségben. Az emberek gyakran gyűlölik azt, amit nem értenek, vagy amit fenyegetésként érzékelnek. Ezért létezik az idegengyűlölet és a faji előítélet. Az ismeretlen dolog kényelmetlenül érinti az embereket, és ebben a kényelmetlenségben gyűlöletet táplálnak.

A stressz és a düh szintén táplálja a gyűlöletet. Amikor az emberek tehetetlennek, túlterheltnek vagy frusztráltnak érzik magukat, keresnek valamit, amit hibáztathatnak. A gyűlölet eszközzé válik, hogy a negatív érzelmeket kifelé irányítsák. Ez nyilvánvaló a bűnbakképzésben, amikor bizonyos csoportokat tesznek felelőssé a gazdasági nehézségekért, a bűnözésért vagy a társadalmi hanyatlásért.

A mi és ők elválasztódás, egymás elleni mentalitás táplálja a gyűlöletet. Az emberek eredendően törzsi jellegűek, és identitásuk alapján – faj, nemzetiség, vallás vagy ideológia alapján – csoportokat hoznak létre. Ez elősegíti azt a meggyőződést, hogy a mi csoportunk felsőbbrendű, míg a másik csoportot ellenségnek tekintik. A gyűlölet elmélyíti ezt a megosztottságot, ami megkönnyíti a diszkrimináció és az erőszak racionalizálását.

A személyes tapasztalatok a neheztelést gyűlöletté változtathatják. Egy szeretett ember árulása, a folyamatos rossz bánásmód vagy az igazságtalanság története, arra késztethet valakit, hogy mélyen gyökerező ellenségességet alakítson ki. Sok esetben a gyűlölet, személyes fájdalomként kezdődik az emberben, míg végül egy egész csoporttal szemben is általánossá válhat, a fájdalom feloldása nélkül, fokozódik a gyűlölködés.

A gyűlöletet TANULJUK. A gyerekek már kicsi koruktól kezdve magukba szívják a család, a média és a társadalom hiedelmeit. Ha egy gyermek olyan környezetben nő fel, amely bizonyos csoportokat démonizál, ez a szemlélet gyakran mélyen rögzül. Ez az oka annak, hogy a rasszizmus, a szexizmus és a vallási intolerancia generációkon keresztül fennmarad. Amitől a szüleink félnek, és amire dühösek – ugyanezek az érzelmek megjelennek a gyerekekben is, táplálva a későbbi gyűlöletet.

33% OFF az Őszinte visszajelzésedért! Kérd el a kuponod, kíváncsiak vagyunk Rád!

Végül pedig az internet soha nem látott mértékben felerősítette a gyűlöletet. A közösségi média lehetővé teszi az emberek számára, hogy szélsőséges nézeteiket felelősségre vonás nélkül fejezzék ki. A gyűlölet az online tömegek, és a félretájékoztatás révén terjed, ami megnehezíti a hamis narratívák és előítéletek megkérdőjelezését.

→→★ Mi a gyűlölet következménye ránk és másokra nézve?

A gyűlölet nem csak a célpontjaira, hanem azokra is pusztító hatással van, akik azt magukban hordozzák. Energiát emészt fel, eltorzítja a valóságot, és ellenszenvet szít. A kutatások azt mutatják, hogy a gyűlölethez ragaszkodó embereknél magasabb a stressz, a szorongás és a fizikai egészségi problémák szintje is. A gyűlölet aláássa a mentális és érzelmi jólétet.

Nagyobb léptékben a gyűlölet társadalmi megosztottságot okoz. Szétszakítja az emberi kapcsolatokat, szítja a politikai és faji feszültségeket, és szinte lehetetlenné teszi a társadalmak közös fejlődését. A gyűlölet által vezérelt erőszak – beleértve a gyűlölet-bűncselekményeket, a terrorizmust és a népirtást – tragikusan alakította a történelmet, bizonyítva, hogy az ellenőrizetlen gyűlölet pusztító következményekhez vezet.

→→★ Hogyan győzzük le a gyűlöletet? Hogyan HALADJUK meg?

1. A gyűlölettől való megszabadulás első lépése a tudatosság, önismeret, és a belső erő fejlesztése az emberben. (meditáció, meditáció, meditáció) Annak felismerése, hogy a gyűlölet nem érzelem, hanem a félelmeink, a stressz és a kondicionálás által vezérelt válaszreakcióink, lehetővé teszi számunkra, hogy megkérdőjelezzük előítéleteink eredetét. Kérdőjelezzük meg egy segédfogalom, az EGÓNK válaszreakcióit.

2. A sztereotípiák megkérdőjelezése egy másik hatékony eszköz. A gyűlölet számos formája téves általánosításokon alapul. Javasolt mindenféle általánosítást kerülni. A különböző hátterű emberekkel való valós interakciók segítenek feloldani ezeket a tévhiteket, és falak helyett hidakat építeni.

3. Az empátia a gyűlölet leghatásosabb ellenszere. Amikor időt szánunk arra, hogy megértsük egy másik ember tapasztalatait, nehéz lesz megtartani az ellenségeskedést. Az együttérzés átveszi a neheztelés helyét, amikor rájövünk, hogy azoknak, akiket nem kedvelünk, ugyanolyan küzdelmeik, szenvedéseik és félelmeik vannak, mint nekünk. Az empátia kialakításához szükség van az önszeretetre. 

4. A gyűlölet elengedése érzelmi szabályozást igényel a személyiségben. A mindfulness gyakorlása, a terápiába való bekapcsolódás vagy az alapvető stresszkezelési technikák alkalmazása segíthet az embereknek kiszabadulni a harag és a neheztelés körforgásából. Bár kihívást jelent, a megbocsátás gyakran a továbblépés kulcsa.

5. A konstruktív párbeszéd elengedhetetlen az emberi kapcsolatokban. Sokan azért kerülik az összetett témák megbeszélését, mert félnek a konfliktustól. A beszélgetés elkerülése azonban csak elmélyíti a szakadékot. A tiszteletteljes beszélgetések lebonthatják a korlátokat és megértést teremthetnek.

Mindannyiunk közös felelőssége, hogy fellépjünk a gyűlölet ellen! Minden kedves cselekedet, minden pillanatnyi türelem és minden kísérlet arra, hogy megértsünk egy másik nézőpontot, hozzájárul egy olyan világhoz, amelyben kevesebb gyűlölet van.

Tehát:

– A gyűlölet nem érzelem és nem ösztön – hanem szokás, viselkedés, tanult válasz.
– Ez egy romboló gondolkodásmódot képvisel.
– Mint minden szokás, ez is megváltoztatható.
– Bár pillanatnyilag erősnek érezhetjük magunkat tőle, a gyűlölet végső soron gyengíti azt a személyt, aki magában hordozza. Elszigetel, felemészt és pusztít.

A gyűlölet helyett választhatjuk a kíváncsiságot. A megosztottság helyett választhatjuk a megértést. A harag helyett választhatjuk a megbocsátást. A gyűlölet ellentéte nem feltétlenül a szeretet – hanem a hajlandóság a meghallgatásra, a tanulásra, a figyelemre egy másik ember felé, és az elengedésre. Ez olyasvalami, amire mindannyian törekedhetünk.

★ A szeretet ELLENBEN egészségjavító, és élettámogató előnyeit nem kell ecsetelnem. Ahhoz hogy szeretni tudjunk, és ezzel önmagunk legjobb és legizgalmasabb változatai legyünk, először azonban önmagunkat kell szeretnünk.

A kutatások azt mutatják, hogy bele kell tennünk az energiáinkat a bennünk lévő szeretet növelésébe és fenntartásába a kapcsolatainkban, ahhoz, hogy szeretni legyünk képesek és szeressenek. Hogy érhetőbb legyek:

Senki sem mondja azt, hogy SZERETLEK teljes agyammal. Ahhoz, hogy szeretni tudjunk, a szívünket kell gyógyítanunk. Hogyan lehet ezt megtenni?

★ Nézzük a szívünket és az egészségünket hogyan gyógyítja a szeretet?

Olyan rendkívül érzékeny az emberi szív, hogy egyes ősi kultúrák azt hitték, hogy a szív az érzelmek valódi forrása. Bár a tudomány végül felfedte, hogy az agy vezérli az érzelmeket, Ámor láthatóan soha nem olvasta ezt a tanulmányt.

A szív azonban nem csak érzelmeket érzékeli. A szív működése, áramlása és teljesítménye drámai módon megváltozik, amikor szeretetet tapasztalunk (önmagunkban, vagy másoktól kapva), ami életfontosságú egészségügyi következményekkel jár.

★ Nem meglepő, hogy a tanulmányok azt mutatják, hogy a szeretettel felruházott szívben végbemenő kémiai és funkcionális változások ellenállóbbá tesznek bennünket:

– a fájdalommal és a stresszel szemben,
– csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, és elősegítik az azokból való jobb felépülést
– gyorsabban leküzdjük a fertőzéseket, és erősödik az immunrendszerünk
– messzebbre jutunk a céljainkban, ha szeretünk. Kitartunk.

★ A szeretet persze javítja szívünket és általános egészségünket azáltal IS, hogy megváltoztatja viselkedésünket. A szeretetért ugyanis érdemes jobb emberré válni, érdemes megváltozni, érdemes csökkenteni az egónk terét.

Sajnálatos módon a szerelem és szeretet jelentős mértékű, és rendszerszintű egészségügyi előnyeinek HIÁNYA tükröződik a ma már mindenütt előforduló egészségügyi ártalmakban. A mély interperszonális emberi kapcsolatok elmaradása ugyanis minden ember fizikai, érzelmi és mentális egészségére negatív hatással van.

★ Mi az a 4 út, ahogyan a szívünk (is) gyógyul a szeretet által?

★ 1. Stressz, veszteségek, és érzelmi fájdalom esetén az erős szív nélkülözhetetlen. A szív a benne lévő szeretet növekedésével válik erőssé. A szerető szív, kevesebb történést érzékel stresszként, így könnyebben kooperál a nehéz helyzetekkel. A folyamat önmagát erősíti.

★ 2. A szerető szív, lehetővé teszi, hogy önmagunkkal is kedvesebben bánjunk, ápoljuk magunkat, és másokról is gondoskodjunk. A szeretet arra inspirál, hogy jobban egyél, sportolj és együtt-érzővé vállj mások iránt. Ezzel növekszik a többi emberrel való együttműködés lehetősége is, és elmélyülnek az emberi kapcsolatok. A folyamat önmagát erősíti.

▶★ 3. A szeretet csökkenti a vérnyomást, és a feszültségeket a szívben. A stresszhormonszint csökkenésével, a szív erősödik. A folyamat önmagát erősíti.

▶★ 4. A szeretet az immunrendszerünket nagyon erősen befolyásolja. Ha szeretünk, (magunkat és másokat) a betegségek, és fertőzések elkerülnek, csökkennek a gyulladások a szervezetben. A folyamat önmagát erősíti.

A teljes növekedéshez menet egy pontból indul: önmagaddal. Szeresd magad. A szerelem/szeretet az egyik legerősebb balzsam az emberi lélek számára nélkülözhetetlen tápanyag az emberi kapcsolatainkhoz, és forrása annak a célnak és értelemnek, amire mindannyian vágyunk. A szeretet emellett hatalmas jótevője egészségünknek, szívünkben és elménkben egyaránt.

Engedjük meg magunknak hogy szeressünk. (a gyűlölet helyett…..)

Elég a sok eredménytelen diétából?!
Ne vesztegesd tovább az időt!

Referenciák:

Dr. Sam Goldstein: https://samgoldstein.com/
Pascoe, E. A. & Richman, L. S. (2009). Perceived discrimination and health: a meta-analytic review. Psychological Bulletin, 135(4), 531–554.
Williams, D. R. & Mohammed, S. A. (2009). Discrimination and racial disparities in health: evidence and needed research. Journal of Behavioral Medicine, 32(1), 20–47.
Chida, Y. & Steptoe, A. (2009). The Association of Anger and Hostility With Future Coronary Heart Disease