„Jön a nyár, megy a tél, szevasz tavasz!” Lassan újra itt a tavasz és vele együtt a felmelegedés. Valószínűleg sokan várjuk már a zöldellő fákat, a vékonyabb kabátokat, az üde tavaszi napsütést, azonban a tél elmúltával nem csak kellemes dolgok várnak ránk!

Immár majdnem két évszázada történő mérések bizonyítják, hogy a városok mikroklímája melegebb, mint a környezeté. Az urbán térségek hőtöbbletétnek kialakulását, a „zöld” környezetéhez képest a hősziget hatásnak tulajdonítjuk. Sokszor halljuk, hogy a nagyvárosok valahogy, mintha mindig melegebbek lennének. Ez a legtöbbször nem is helytelen megállapítás. A beton, a panel, a tégla, a bitumen, a természetes felszínekkel szemben sokkal jobban tartja a meleget, valóságos „hőcsapdaként” tud működni, amikor sugárzás éri. Ehhez ajelenséghez még hozzá adódik a közlekedés, a fűtés és az egyéb emberi tevékenységek melegítő hatása – amelyekhez még csak hasonlót sem tatálunk a természetben, ezt még megszorozzuk a felettünk lévő, miattunk szennyezettebb légtömeg plusz hő visszatartásával. Alakul már a hőség.

Ez viszont még mindig nem minden. Ott van továbbá a kanyon effektus, vagyis az a jelenség, hogy az épületek és egyéb műtárgyak felülete megsokszorozza az urbán felszínt. Hozzájöhet még a szélcsend, a felhőmentes ég, és már kész is az általunk, magunknak épített kemence. Ez a meleg még éjszaka sem múlik el. Sőt! Ilyenkor sokkal nagyobb a visszasugárzás, tehát általában még magasabb hőmérsékleteket lehet mérni, mint nappal. Jó példa erre a nyugati fekvésű panellakások hőváltozása. Míg nappal „csupán” 30 fok körül rezeg a hőmérő higanyszála, addig éjjel van viszont, hogy több, mint 40 fok van ezekben a házakban. A különbség atermészetes hőmérséklethez képest akár 5-10 fok is lehet!

És, hogy miért fontos nekünk a hőszigetek egyre nagyobb mértékű terjeszkedésével foglalkozni? Azért, mert ilyen mértékű meleg már káros lehet az emberi szervezetre. Kialakulhat hőguta, az izzadás miatti dehidratáció gyengíti a fiatalok és az idősek szervezetét, fokozottan veszélyezteti a szív és érrendszeri megbetegedésekben szenvedőket, elősegíti az akut tünetek kialakulását. Ilyenkor könnyen lehetünk fáradtabbak, ingerlékenyebbek. A melegebb átlagos éjszakai hőmérséklet rontja az alvás minőségét, amely mint ahogyan azt mindannyian jól tudjuk komoly hatással van az egészségünkre, az étvágyunkra és a fizikai teljesítményünkre is!

Mit lehet tenni, hogy elkerüljük a kellemetlen, sőt néha veszélyes hatásait a hőségnek? Először is kiemelten fontos a megfelelő cukormentes folyadékbevitel. Ezen felül a szervezetünk életkorunknak, nemünknek és életmódunknak megfelelő mértékű támogatása vitaminokkal és nyomelemekkel. Az egészséges alapanyagokat előnyben részesítő, mérsékelt mennyiségű adagok fogyasztása sokkal kisebb plusz terhelést ró az egyébként is hő stresszel küzdő szervezetre, mint a túlságosan tervezetlen és hedonista étkezés. Fogyasszunk magas víztartalmú ételeket, mivel ezek segítenek hidratálni a szervezetet!

33% OFF a stressz elleni termékekre!

Ugyan a túlzott sófogyasztás káros lehet, hiszen könnyen elősegíti a dehidratált állapot létrejöttét. Az ionok pótlása a fokozott izzadás miatt még fontosabb lehet, mint biológiailag ideális hőmérsékleti körülmények között!

Mozgás során legyünk óvatosak és kíméletesek!

Nem ilyen időszakokban kell megdönteni a saját csúcsaidat. Mivel a meleg miatt az izületeink vizesebbek, merevebbek lehetnek, fordítsunk kiemelt védelmet a megfelelő bemelegítésre és nyújtásra, valamint az ízületek védelmére. Mindenképpen gondosan ügyeljünk a mozgás utáni fehérjefogyasztásra, megfelelő táplálékkiegészítők használatóra, hiszen a meleg miatt valószínűleg nem fogjuk magunkat éhesnek érezni. A vércukor ingadozás elkerülése ellen, hatásos eszköz lehet némi BCAA ital fogyasztása.

Ez persze csak „tüneti” kezelés. Az okok megszüntetéséhez nem kellene nagy dolgokat tenni. Az energia és víz- és anyagfelhasználás racionalizálása nem csak a Földnek, hanem a pénztárcánknak tenne jót. Érdemes ezen elgondolkodni, ha pedig úgy érzed, teljes életmódváltásra/átgondolásra ilyen szempontból még nem állsz készen, de szeretnéd kipróbálni milyen érzés tenni valamit: a Föld Órája (március 25-én; 20:30-21:30- ig) jó alkalom lehet majd erre!

melegedő idő

melegedő idő hatása

Források:

Lo és mtsai. (2003): Land-Use and Land-Cover Change, Urban Heat Island Phenomenon, and Health Implications- Photogrammetric Engineering & Remote Sensing(9): 1053-163.

Stone, Rogers (2001): Urban Form and Thermal Efficiency: How the Design of Cities Influences the Urban Heat Island Effect – Journal of American Planning Association (67):186-198.

Tan és mtsai. (2011): The urban heat island and its impact on heat waves and human health in Shanghai – International Journal of Biometeorology (54): 75-84.

30 napon át minden napra jut 1 fitt recept - ami 5 perces elfoglaltságot kér CSAK Tőled!