Az én történetem… Egyszer volt, hol nem volt… A híres bevezető után két történet is eszembe jutott: volt egyszer Aliz Csodaországban? Vagy egy rút kiskacsa? Egyik sem igaz.
A kezdetek – avagy pufók és elégedetlen
Tinédzserként sosem éreztem magam Csodaországban. Nem Csodaország az, ahol takargatod magad a strandon (már ha egyáltalán sikerült elrángatni addig), ahol sosem vetkőzöl le fürdőruhára (egy jó bő szoknya mindig jó megoldást jelentett – mindig nagyon viccesen sikerült lebarnulnom, bár nevetni sosem tudtam rajta akkoriban…).
De nem is az a hely lehet Csodaország, ahol tesi órák előtt magad sem tudod, melyik fal felé fordulj, nehogy átöltözéskor meglássák a tested… vagy ahol Te vagy az egyetlen, aki „zsákruhában” megy a helyi diszkóba, irigykedve nézve a csinos barátnőket szebb és szebb miniszoknyában és falatnyi topokban.
Csodaországban biztos nem csúfoltak volna, vagy tettek volna megjegyzéseket a súlyomra, nem rettegtem volna az iskolai „mérésektől”, ahol rá kell állnom a mérlegre… és így sosem ment volna tönkre az önbizalmam.
Nem nevezném magam kimondottan KÖVÉRnek (igen, csupa nagybetűvel), de valljuk be, pufók, testes voltam. Rút kiskacsa sem voltam, mindig is szerettem az arcomat, és mivel fantasztikus családban nevelkedtem, a pozitív életszemlélet, a nevetés, vidámság azért mindig körülvett. Csak azok a fránya pluszkilók…!
> Peak-tipp! Az első tanács, ha fogyni akarsz, akkor a kalóriák kontrollálása! Ha még semmit nem tudsz a helyes táplálkozásról, akkor legalább tedd meg az első lépést: cseréld le a vacsorádat egy magas fehérjetartalmú, kifejezetten diétás és laktató Peak Keep Calm kazeinre, ami olyan mint egy laktató puding! Rengeteg kalóriát megspórolhatsz, és máris elindultál a sikeres úton!
Volt egy kis derekam, próbáltam is mindig előnyt kovácsolni belőle, csinosan felöltözni, de otthon, a fürdőszoba tükrénél kinagyítva bizony elkeserített a narancsbőrös comb, a husi kar, a pufók arc.
10 éves lehettem, amikor (sajnos pontosan már nem emlékszem az okokra, de nagyon hirtelen történt) tényleg duci lettem. Később nem mozogtam rendszeresen, sokszor ettem édességet, chips-et, egészségtelen ételeket. Aztán 11-12 éves koromban külső segítséggel tornáztam, kevesebb édességet ettem, fogytam is – majd egy idő után vissza is híztam.
És ez így ment oly sokszor: valamilyen diétával (legtöbbször a 90 napossal) fogytam, aztán mivel gőzöm nem volt róla, hogyan kellene azt megtartani, nagyjából addig bírtam, míg meg nem jelent az utcasarkon a(z akkor nagyon népszerű) Family Frost fagyis autó – gondolom nem okozok meglepetést, hogy mindig vissza is kúszott a leadott kilómennyiség.
Az első „igazi” változás egy kirándulás alkalmával jött el, amikor észre sem vettem, hogy egész nap nem ettem semmit. Hohó – gondoltam, ha kibírtam most, miért ne bírnám ki máskor is? Persze másnap már mindez nem ment olyan könnyedén (alattomos módon, ha tudatosan éhezik az ember, százszor annyit gondol az ételekre…), így kigondoltam, mi lenne, ha délelőtt még ennék valamit, délután pedig már semmit.
30% OFF mindenre a Peak Karácsonyi vásárban! Vigyél egészséges dolgokat Karácsonyi Ajándékba, az egész Családodnak!
Nagy szerencsémre ebben az időszakban (pár hónappal ezután), az én akkori remek tesi tanárnőm aerobik órákat tartott 3 alkalommal egy héten, esténként a gimiben – megoldódni látszott a sport kérdése is.
17 évesen már nagyon megszerettem. Azon kaptam magam, hogy ki se akarok hagyni egyet sem! A szélsőséges fogyókúra, a mozgás beépülése természetesen meghozta a hatást: hurrá, fogytam! Szeretném, ha ez most már így maradna!
> Peak-tipp! A súlytartáshoz fontos a következetes életmódváltás! Ezért van nálunk annyi klassz dolog, amivel a „múltat” pótolhatod! Alapcucc például a Peak diétás protein palacsinta pora, melyből bármikor finom ebédet kreálhatsz… a megszokott ízekkel, de jobb tápértékekkel!
Az igazi fogyás, aztán a ló túlsó oldala…
Mivel ez a diéta (miszerint délután 2-3 óra után már nem eszem, hiszen ettől fogytam, gondoltam akkor ez csakis jó lehet!) meghozta az áttörést, tartottam magam hozzá, annyira, hogy kettőt pislogtam, és már evészavarral küzdöttem. Nem szeretem kimondani, de nem szégyellem, ez is az életem és annak a személynek a része, aki ma vagyok: anorexiás lettem.
Úgy gondolom, ezt senkinek nem kell bemutatni, nem is részletezném sokáig ezt az időszakot: már rég soványabb voltam, mint szerettem volna, de egyre szigorítottam a diétát, mert „sosem voltam elég jó”.
Ebben a testképzavarban ez a legrosszabb: már rég elérted, amit akartál, megveregethetnéd a vállad, boldog lehetnél és elégedett – de sosem vagy. Sosem látod az eredményt, az igazi önmagad. Köszönhetően a családomnak, akikre mindig számíthattam (és így van ez a mai napig is) egy szerelemnek és az edzővé válásnak – kigyógyultam ebből.
Arany középút… igen, ezt is megtaláltam!
Már Pesten tanultam, amikor jött „a megvilágosodás” – első dolgom volt egyetemistaként edzőtermet és aerobik órákat keresni és akkor gondoltam: biztosan tanítják ezt valahol, lehetnék én is aerobik edző!
Az egyetem elvégzése után így is történt – megvalósítottam első nagy álmom és edző lettem. Ekkorra már sok mindennek utána olvastam, felhagytam az ész nélküli diétázással, és „mindent ettem, csak mértékkel”, „bármit megettem, csak nem mindegy, mikor”, „edzés mellé kell az energia” – egyszóval csinos, sportos voltam, de én mindig is a fitnesz modelleket irigyeltem.
„Gyúrás”, kondi, súlyok, „eat clean”
Az első konditermi, súlyzós edzésemre az akkori barátom rángatott el. Szó szerint. És szó szerint végigsírtam, mint egy hisztis ötéves. Mert tényleg bénázgattam, új világ volt, szokatlan. Aztán úgy voltam vele, megpróbálom újra. Aztán megint. És megint jött a két pislogás, és elkezdtem imádni. Ma pedig elképzelhetetlen az életem nélküle.
Akkoriban egy személyi edző segítségét is kértem, akinek nagyon hálás vagyok. Tőle kaptam életemben először személyre szabott étrendet, még többet tanultam, és még jobb lettem. Olyan, amilyen korábban is lenni akartam.
Kezdtem ténylegesen szeretni a külalakom. Megtanultam azt is, hogy igenis fontos, mennyi és milyen szénhidrát, zsír és fehérje forrás kerül a testünkbe, és hogy a táplálék kiegészítőknek is hatalmas szerepe van – főleg ha valaki ennyit mozog, mint én. Mindig többet és többet akartam tanulni a témában – és tettem is.
Nem vagyok fitnesz modell!
Sokszor felmerült bennem, hogy indulok egy versenyen, de úgy gondolom, ehhez fejben is „meg kell érni”. Kell az önbizalom, az a pont, amikor azt mondod: megcsinálom, kiállok oda és megmutatom magam! Amikor egyik pillanatról a másikra eldöntöttem, tudtam, egyetlen versenyen szeretnék indulni.
Megismerni a versenydiétát, végigcsinálni, hogy bizonyítsak önmagamnak. Hogy a régi pufók kislány tényleg eljusson Csodaországba. És így is lett – élveztem a felkészülést, örömmel és hálával csináltam végig, ismét egy álom teljesült.
> Peak-tipp! Van egy ital, amit a legkeményebb diétában is ihatsz… igazi életmentő, mert energizál, elveszi az éhséget… és közben védi az izomzatod! Na ki Ő? Hát a Peak BCAA plusz leucinnal…
Ott álltam a verseny napján, és elsírtam magam, olyan boldog és elégedett voltam. Manapság a célom egy ahhoz közeli (egészséges keretek között!) forma (szálkás, tónusos, formás) megtartása, amellyel jól érzem magam a bőrömben. Nem szeretnék több versenyen indulni, szeretnék magamnak tetszeni az év minden napján. De néha azért nekem is jólesik egy-egy csalóétkezés – bár mindent megpróbálok egészséges alapanyagokkal pótolni.
Edzéstervezés, edzéstartás, az imádni való vendégeim, a saját edzéseim, főzés, odafigyelés, kontroll, (de néhanapján egy kis „bűnözés” – nincs mese, a mogyoróvaj a gyengém…) egyszóval az élet élvezése – ezek mind szerepelnek a mindennapjaimban, e nélkül már nem tudnám magam elképzelni!
Nem azt kérem a vendégeimtől, hogy az én példám kövessék. Mindenki találja meg azt az életformát, amiben jól érzi magát, amitől boldog, hiszen tapasztalatból tudom, hogy ha az ember saját magával rendben van, akkor az egész világot körbe tudná ölelni! 🙂
fogyás
sikeres fogyás
Vidd el a BOMBABIZTOS és CUKORMENTES bejgli receptet - amit a Peak CUKRÁSZA készített.
