Jól látod, nincs elírva a cím. Nem hiányzik a “nem” szócska a mondat elejéről! Azt tudjuk, hogy leghatékonyabb stresszlevezető a mozgás. Kutatások bizonyítják, hogy teljesítményed fokozásában a stressz meghatározó elem. Hogy is van ez, mozogsz, hogy ne stresszelj, mégis szüksége van rá a testednek? Igen!

A stressz fogalma a magyar származású Selye János endokrinológushoz köthető, aki 1936-ban publikálta kutatását patkányokon végzett kísérletei folytán. Kísérletében különféle ártalmas hatásokra azonos élettani változásokat figyelt meg a patkányokon. Ezeket a reakciókat a szervezet stressz-válaszaként írja le, mely a csecsemőmirigy és egyéb nyirokszervek csökkenését, és a mellékvese-kéreg megnagyobbodását idézi elő. Hosszútávon a stressz hatással van az emésztőrendszerre, bél-gyomorfekély kialakulását okozza. A stressz a szervek hormonális összehangolását jelenti, ami az érzelmekért felelős limbikus területről indulva a mellékvese működését fokozza. A mellékvese termeli a kortizolt, a stresszhormont, amely eljut a test bármelyik pontjára, és ott biológia változásokat idéz elő. A kortizol rövidtávon ellenállóvá teszi a szervezetet az őt ért feszültség ellen, így a túlélést elősegítő élettani folyamatokat serkenti, úgymint az anyagcserét, a vércukorszintet, a kardiovaszkuláris rendszert, de hosszútávon gátolja a immunrendszert, hajlamossá tesz betegségekre.

Tehát az évszázad elején a stressz betegségfókuszú fogalom volt, mely az évszázad végére a pozitív pszichológia kialakulásával kezd átértékelődni. Ez az irányzat is magyar gyökerekkel rendelkezik, a flow, azaz áramlásélmény fogalmának megalkotójához,
Csíkszentmihályi Mihályhoz társítható. A pozitív pszichológia az egészség, boldogság megélését, elemeit kutatja, melyek azok az ingerek, amelyek pozitívan hatnak szervezetünkre, és ezek milyen élettani változásokat idéznek elő. A pozitív pszichológiának köszönhetően ma már tudjuk, hogy a stressz nem csak negatív lehet, de pozitív is. És itt csatlakozik be a testmozgás, mint a pozitív stressz egyik legjobb példája.

Kutatások szerint a sport és más aktív szabadidős tevékenységek, melyeket stresszoldókent vetünk be, ugyanúgy feszültségbe hozza a szervezetet, mint a negatív stressz, de kortizolcsökkentést idéz elő. A pozitív és negatív stressz rövidtávon ugyanazokat az élettani változásokat indítja be, de míg az egyik előrevisz, a másik gátol. A kutatások arra mutatnak rá, hogy azok a helyzetek, feladatok, amelyek jóval meghaladják képességeinket akadályoznak, szorongóvá, stresszessé tesznek, így okozva negatív folyamatokat a szervezetben. Ellenben a pozitív stressz biztosítja az állandó fejlődést, állatvilágban a túlélést. A tested minden esetben egyensúlyra törekszik. Tehát neki az lenne a legjobb, ha egész nap a tévé előtt ülne és pattogatott kukoricát kapna. Mert ez kényelmes és biztonságos. De tudjuk, hogy hosszútávon ez milyen negatív következményekkel jár. A szervezeted mentális és fizikális fejlődéséhez ingerek szükségesek, melyek kimozdítanak ebből a helyzetből, és fejlődésre sarkallnak. Sokan mondjak a csoda a komfortzónádon kívül történik, és ez így is van. A szervezetedet feszültség, stressz alá kell helyezned. A pozitív stressz lendületet, erőt, motivációt ad, lerövidíti a reakcióidőt, megnöveli sz izommunkát.

Dolgozzon helyetted a Zsírégetőd! A Munka Ünnepére: 33% OFF a Peak Zsírégetőidre!

Ennek tükrében, mikor jó az edzésterved?

Ha pozitív stresszként éled meg az edzésed. Ennek hiányában két dolog jöhet szóba:
Aluledzettség: ebben az esetben kevés pozitív stresszt kap a szervezet, nem történik stresszoldás, nem lépsz ki a komfortzónádból. Ha nem találsz kihívást edzés közben, és nem is érzel boldogságot közben vagy utána. Ilyenkor alulteljesíted a tervet. Ez lehet az edzésterv hibája is de sokszor a motiválatlanság, vagy épp a túl sok negatív stressz akadályoz abban, hogy oda tedd magad edzésen. Ebben az esetben gyökeresen kell megváltoztatni az edzéstervet, változtass intenzitást, ha kell teljesen új mozgasformát, új kihívást kell keresned!

Túledzettség: Selye János patkányainak egyik ártalmas ingere a túl sok mozgás volt. A túl sok mozgás a stressz legutolsó fázisához a kimerüleshez juttat gyorsan, amely sem mentálisan sem fizikálisan nem tesz ellenállóvá, és a teljesítményed is akadályozza. A túledzettség az alul edzettséghez hasonlóan kedvetlenséghez, motiválatlansághoz vezet. Itt azonfelül, hogy megakadás következik be a fejlődésben, könnyen okoz sérüléseket, az immunrendszert pedig gátolja, ami betegségek kialakulásához vezethet. Túledzettség esetén a kortizolszintje emelkedik, az edzés nem okoz örömet, edzettségi szintünket meghaladó edzéstervet igyekszünk teljesíteni. Ez kezdő sportolók tipikus hibája, lelkes kezdet után hamar kifárad a szervezet, de testépítők körében egy-egy verseny után is megfigyelhetők ezek a jelek a túl sok edzés, kemény diétázás negatív stresszként megélése során.

A jó edzésterv mindig stresszhelyzetbe juttatja a szervezet. Az ember gyors alkalmazkodó képességének köszönhetően a stressz segít szintet lépni, mind mentálisan, mind fizikálisan. Ha edzéseid fokozatosan emelik a szintet, mindig csak picit mozdítanak ki a komfortzónából, jelentős változásokat hoznak életedben. Szerintem ebben rejlik az testmozgás szeretete és ezáltal a hosszútávú, egészséges élet titka is.

Stresszelj nyugodtan edzés közben!

stressz

stressz a fejlődésért

Forrás:
The false positive stress test: Multivariate analysis of 215 subjects with hemodynamic, angiographic and clinical data Received 17 March 1977 Flow–Az áramlat, a tökéletes élmény pszichológiája (Flow: The Psychology of the Perfect Experience)

Csíkszentmihályi – Akadémiai Kiadó, Budapest, 2001

30 napon át minden napra jut 1 fitt recept - ami 5 perces elfoglaltságot kér CSAK Tőled!