Kinek ne esne jól – pláne a mostani hidegebb tavaszban – néhány perc melegítő “napfény”, még akkor is, ha az a fény mesterséges! A szolárium kitűnő alternatíva arra, hogyan lehet egy egész kevés nyarat csempészni a szürke, ködös téli napokba.
Káros a szoláriumozás?
Nagyon megosztottak a vélemények arról, hogy káros-e a szoláriumozás, de mielőtt utánajárnánk, fontos lenne tisztáznunk, miért is merült fel az, hogy ez káros lehet az egészségünkre!?
Az UV sugárzásnak 3 tartománya van:
- A (a pigmentsejtek aktivizációját, vagyis a gyors barnulást okozza)
- B (egészséges mértékű besugárzás esetén, elősegíti a D vitamin képződését)
- C (ezt kéne, hogy kiszűrje a légkör és az ózonpajzs).
Paracelzus már megmondta: „Dózis teszi a mérget”.
Nincs ez másként a sugárzásokkal sem. Az UV-A (315-400 nm) érkezik a legnagyobb mértékben a földfelszínre, hosszútávon roncsolja a kollagénrostokat és lebontja az A vitamint, közvetve részt vesz a DNS reaktív szabad gyökök kialakulásában. Ez a sugárzás idézi elő az esztétikus barna bőrszínt a melanin sejtek kémiai módosításával.
Azonban, a legtöbb orvos ezt a sugárzást okolja a bőrrák kialakulásáért, nem véletlen, hogy a fényvédő krémek és napozóvitaminok is ettől védenek.
Az UV-B jótékony hatással is van az egészségre, teljes besugárzási hiány esetén angolkór (kalcium anyagcsere zavaron alapuló csontosodási betegség) lép fel. Túl nagy dózisban, azonban növeli a bőrrák kockázatát. Szintén részt vesz a barna bőrszín kialakulásában. Az UV-C, amit a légkör szinte teljes mértékben kiszűr, annyira erős roncsoló hatású, hogy mesterségesen csírátlanításra és sterilizálásra használják.
Az ózonpajzson a légkör szennyezése miatt keletkezett sérülések miatt, azonban mára bizonyos mértékű UV-C sugárzás is a bőrre jut. Mivel a szoláriumban mesterségesen manipulált fénytartományban sütkérezünk, ott ez a veszélyes sugárzás garantáltan hiányzik.
Az Európai Unió területén szabályosan működtetett (úgynevezett zöld matricás) szoláriumgépek ajánlásoknak megfelelő használata csak egész jelentéktelen egészségügyi kockázattal jár, mivel a jogszabály szerint maximum 0,3 watt/ négyzetméteres sugárzás mennyiség érheti a szervezetet. Kerüld azonban a piros matricás, tehát elavult, túl erősen sugárzó gépeket!
De nézzük meg, mit tehetünk, hogy kifejezetten jótékony legyen a szoliban töltött minden perc?
Milyen pozitív hatásai vannak a szoláriumozásnak?
Szintén a szolárium mellett szóló érv, hogy nem kell alkalmazkodni a nap ciklusához, bármely napszakban és évszakban tetszés szerint igénybe vehetjük. Amellett, hogy segíti a D – vitamin termelődését, alkalmas lehet a téli (vagy más helyeken a napfényhiány miatt) kialakult depresszió kezelésére, és fertőtlenítő hatása miatt kis mértékű alkalmazása elősegíti a bakteriális és virucid eredetű bőrproblémák (pl. aknék) mérséklését.
Nem véletlen, hogy már több mint 4000 éve is alkalmaztak mesterséges napfényt a bőrproblémák enyhítésére.
Hatással van az immunrendszerre (azonban túlzásba vitt használata már gyengíti azt), kis mértékben stimulálja az aktivitását, így elősegítheti a „mindennapi” kórokozók elleni küzdelmet is. Túlzott használatának azonban számtalan a médiában alaposan bemutatott káros hatása lehet.
Szerintem nagyon fontos, hogy az embereket holisztikusan, lélekkel együtt gyógyítsuk, ne pusztán a fizikai szervezetre fókuszáljunk. Be kell, hogy valljam, ahogyan sok ember számára is a szolárium nekem is kellemes élmény. Valószínűleg Te is így vagy ezzel. Szereted a melegét, szereted, hogy magad lehetsz a gondolataiddal.
Szó szerint egy kis privát kapszulád van, ahol néhány percig senki nem zavarhat.
Nem tudod felvenni a telefont, nem tudsz válaszolni a virtuális téren át jövő információ áradatra, egy rövid ideig „jogos”, hogy elbújsz a világ elől, és teljesen magad vagy. Ez az európai életstílusban ritka és értékes idő. Mivel a szoláriumban még szemüvegben sem ajánlott olvasni, vagy elektromos gépeket használni, néhány percig ki KELL kapcsolnod és relaxálnod.
Ne sajnáld az időt a passzív pihenésre!
A szoláriumgép használata rákényszerít erre, nem csak fizikailag segít a megújulásban, hanem szellemileg is frissebb leszel a használata után. Természetesen a barnaság sem elhanyagolható kérdés. Persze, ez egyéni ízléstől függ, de szerintem egészségesebbnek és esztétikusabbnak tűnik egy enyhén lebarnult bőrű ember. Az, már csak hab a tortán, hogy úgy szebben rajzolódnak ki az izmok!
Összefoglalva tehát, a D vitamin pótlás elengedhetetlen a szervezet számára. Amellett, hogy segíti a szellemi felfrissülést is, még az immunrendszerünkre is jótékony hatással lehet. A biztonságos használathoz, azonban nagyon fontos, hogy tisztában legyél a saját bőrtípusod tulajdonságaival, betartsd a fokozatosság elvét, a speciális ajánlásokat, és ne hagyd figyelmen kívül az olyan „biztonsági” intézkedéseket, mint amilyen a szemüveg használata, valamint a bőr és a szervezet megfelelő hidratálása!
Igazából három feladatod van, ha a biztos barnaság elérésében:
1. Vannak olyan hatóanyagok, melyekkel elősegítheted a barnulást. Ha ezeket beviszed, akkor biztos gyorsabban és tartósabban fogsz barnulni – akkor is, ha alapvetően fehérbőrű vagy. Ezek a hatóanyagok konkrétan: béta-karotin, C-vitamin, cink
2. Meg kell védened a bőröd a napozás és a szolárium káros hatásától. Ezeket a legerősebb antioxidánsokkal tudod megtenni, melyek koncentrált formában szerencsére a rendelkezésedre állnak. Ezek a hatóanyagok konkrétan: C-vitamin, algakivonat, szőlőmag, gránátalma…vagy épp a híres vörös szőlőből kivont rezveratrol. Ez annyira hatékony antioxidáns és egészségvédő, hogy külön hatóanyag termékként is megtalálod a Peak termék palettán!
3. Hidratálnod kell belülről is a bőröd, hogy sokáig fiatalos maradjon, mondjuk hialuronsavval.
Ezt a három feladatot most levesszük a válladról – napi két kapszulával! Két kapszula Peak Solaire napozóvitamin, és mindent megtettél azért, hogy egészséges, napbarnított, üde bőrrel lépj ki a szoliból! Teljesen feltöltődve!
Egy kis bőrszépítő recept ITT!
Szolárium
Szolárium hatása
Referenciák:
Kendall Haven(2007): 100 Greatest Science Discoveries of All Time - Libraries Unlimited
Kiss Á. (szerk.)(2012): A környezettan alapjai, Tipotex Kiadó, Budapest
Remenyik É. (szerk) (2011): Pigmentált elváltozások differenciáldiagnisztikája, Debreceni Egyetem Kiadó, Debrecen