Elég nagy ütőkártya szokott lenni a kifogásgenerátor-listában, hogy a genetika miatt ez meg az. Lehet ezzel egyet érteni vagy nem érteni, de most szimplán nézzük meg azt az érdekességet, miket is értünk a “genetika” alatt, amik erős befolyással rendelkeznek a mi testi adottságainkra!

Most a 41 génből 6-ot választottam ki, hogy jobban megértsd a működésüket és jobb eredményekre lehess képess!

FTO

Az FTO gén, ismertebb nevén a “zsír gén”, az étvágyadat befolyásolja. Legalább 1 ember 10-ból olyan verzióval rendelkezik ebből a génből, ami miatt sóvárog a zsíros ételek után, kevésbé érzi magát elégedettnek egy étkezés után és az éhségérzete hamarabb eljön, erősebb formában, ami nemigazán hasznos ha épp fogyás a cél. Habár genetikailag a “túlevés” bele van kódolva, az éhség elnyomásához az egyik legjobb stratégia az edzés és a magas fehérjetartalmú étrend. A magas fehérjebevitel bizonyítottan növeli a telítettséget és növeli az izomépítési lehetőségeket, ami tökéletes a szálkásabb testhez.

Abban az esetben ha ilyen zsír génnel rendelkezel, azt ajánlom, hogy egyél kisebb mennyiséget, de többször egy nap. Az átlagos ember számára hatalmas pszichológiai előnyt jelent az, ha tudja, hogy ilyen génnel van dolga. Tudva, hogy ez a gén véletlenszerűen erőszakos éhséggel képes jönni hozzád, motiváció lehet a fogyási célodban ha az ellenséggel tisztában vagy és a megoldás rögtön alkalmazható.

UCP2 & UCP3

Az emberek anyagcseréjében rejlő különbségekért az UCP2 és az UCP3 gének tehetőek felelőssé. Ezek szabályozzák, hogy milyen gyorsan, vagy lassan működik a szervezet anyagcseréje. A gyors metabolizmus kevésbé hatékony, mert több kalóriát éget el a szervezet, hogy ugyanazt a funkciót végrehajtsa. Nem meglepő, hogy a lassú, hatékonyabb anyagcserével rendelkezőek között gyakran megtalálhatóak elit állóképességű sportolók.

Dolgozzon helyetted a Zsírégetőd! A Munka Ünnepére: 33% OFF a Peak Zsírégetőidre!

Több kalória elégetéséhez ideiglenesen felgyorsíthatod az anyagcseréd az edzés intenzitásának növelésével. Ilyenkor a HIIT kifejezetten hatékony. Hasonló a kerékpározás, futás, evezés, kettlebellezés is.

ATK1

Az ATK1 az a gén, ami az izomépítést és az anyagcserét szintén befolyásolja. Ennek a génnek a változatai az alapanyagcsere tényezőit befolyásolják és az aerob testmozgással szembei reakciórkal foglalkozik. Például hatással van az inzulinérzékenységre és a glükózszintjeire, és a VO2 max értékre (a test által maximálisan felvehető és szállítható oxigén mennyisége).

PPARA

A szervezet preferált üzemanyaga a szénhidrát és a zsír. A szénhidrát az izmokban tárolódik glikogén fomájában és felhasználásra kész állapotban vár, hogy felhasználásra kerüljön. Amikor a glikogén szint leesik (pl. egy hosszú futás után), a test átvált és zsírt használ üzemanyagként. A rendszeres glikogénraktárat kiürítése, azaz éhgyomorra való edzés (reggeli előtti kardio) megnövelheti a szervezet hajlamát arra, hogy a zsírtartalmának égetésére, ami nagyon jó ha zsírtól szeretnél megszabadulni állóképességi edzés során.

MCT

Az MCT1 gén (nem az MCT olaj) befolyásolja a laktát eltávolításának kapacitását. A laktát olyan melléktermék, amelyek az izomszálakban alakulnak ki főleg nagy intenzitású edzés után. A laktát a máj és a környező izomszálak számára újrafelhasználható, de ha a szálak nem megfelelően vannak tisztítva, akkor keletkezhetnek savak felhalmozódásával. Az MCT1 gén kódolja az MCT molekulát, amely lehetővé teszi a laktát takarítását. A genetikai változatot abból lehet kideríteni, hogy milyen gyorsan halmozódnak fel savak és milyen könnyen fáradsz.

gén

emberi gén

Szakmai referenciák:
Scuteri A. et al (2007) ‘Genome-wide association scan shows genetic variants in the FTO gene are associated with obesity-related traits’, PLoS genetics., 3(7).

Tuomas O. Kilpeläinen et al (2011) ‘Physical activity Attenuates the influence of FTO variants on obesity risk: A Meta-Analysis of 218, 166 adults and 19, 268 children’, PLoS Medicine, 8(11), p. e1001116

Halton, T. and Hu, F. (2004) ‘The effects of high protein diets on thermogenesis, satiety and weight loss: A critical review’,Journal of the American College of Nutrition., 23(5), pp. 373–85.

Buemann, B. et al (2001) ‘The association between the val/ala-55 polymorphism of the uncoupling protein 2 gene and exercise efficiency’, International journal of obesity and related metabolic disorders : journal of the International Association for the Study of Obesity., 25(4), pp. 467–71.

Achten J, Jeukendrup A, Optimizing fat oxidation through exercise and diet – nutrition (2004) Nutrition, 20(7), pp. 716–727

Vidd bátran, örülünk, hogy adhatunk neked!