“Vagy előre lépsz egyet a növekedés irányába, vagy hátrafelé a biztonságba.“- Abraham Maslow, amerikai pszichológus

A Maslow piramisról már a legtöbben hallottunk. Maslow volt az aki megalapozta az olyan befolyásos fogalmait, mint a hitelesség, a növekedési gondolkodásmód, az önmegvalósítás és a csúcsélmények.

Mikor Maslow 62 éves korában váratlanul meghalt, rengeteg befejezetlen felfedezést hagyott hátra – és ezek közül a legjelentősebbek közé tartozott a test szerepe az optimális jólétben.

→→★ Maslow fennmaradt írásaiból kitűnik, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektetett élete végén arra, hogy a személyiség növekedése és az önmegvalósítás összefonódik a testi kiegyensúlyozottsággal és a szabadon áramló vitalitással – amit ő tömören kecsességként írt le.

→→★ Hogy is van ez Maslow szerint? Hogyan használjuk a testünket a szellemi növekedésre, és egyben az egészség megalapozására EGYSZERRE?

Először a Motivation and Personality című könyvében kapcsolta Maslow  össze a test, a mozgás, az egyéniség, és az önmegvalósítás jellemzőit.

Számos későbbi írásában kiemelte az örömteli, egó nélküli testi folyékonyságnak a példáját, mint a minden pillanatban való teljes Élet és befogadás szellemét. Mit jelent ez?

Dolgozzon helyetted a Zsírégetőd! A Munka Ünnepére: 33% OFF a Peak Zsírégetőidre!

Maslow ezt írta: “Például a jó táncos el tudja engedni magát, passzív hangszerré válik, amelyet a zene formál, és amelyen játszik. Az ilyen passzív spontaneitás az Élet legnagyobb örömei közé tartozhat.”

→→★ Mit ír Maslow, mi történik akkor, amikor feloldódunk valamilyen mozgásformában, és ez alatt a sportot is értette? 

“Az ember ezekben az élményekben általában úgy érzi, hogy erejének csúcsán van. Intelligensebb, élesebb, szellemesebb, erősebb vagy kecsesebb, mint máskor.”

Ez nemcsak szubjektív, hanem a más emberek számára is érzékelhető. Így az adott személy nem pazarolja többé az erőfeszítéseit a harcra, és az önmaga visszafogására. Az izmok nem harci izmok többé. Ehhez társul a kecsesség érzése, és ez a valódi jellemzője annak, ami a ‘az ember a Valódi énje, vagy Önvalója’.”

Maslow ezeket a mozgással összekapcsolt csúcsélményeket nem csak egy egységélmény átéléséhez kapcsolta, hanem egyben a fizikai testünkhöz is.

→→★Hangsúlyozta a TEST BÖLCSESSÉGÉT – azaz figyeljük a testünk, valóban érzékeljük azt, hogy hogy érzi magát a lábunk a különböző cipőkben, vagy milyen ételek textúráját szeretjük vagy nem szeretjük leginkább, és persze, hogyan reagál a testünk a különböző típusú zenékre, vagy sportokra.

→→★ A “test bölcsessége” ahogy Ő nevezte, létfontosságú jelentőségű az egészségünk szempontjából. Ezért szorgalmazta, hogy a testtudatosságot építsék be a gyermekek oktatásába. Szülőként, ezt Te önállóan is megteheted. 

Maslow utolsó éveiben csodáló résztvevője és megfigyelője volt a Tai chi, valamint a terápiás masszázs és a testmunka gyakorlatainak. Ezek a tapasztalatok hangsúlyozták azt a nézetét, hogy a test a csoda, a gyönyör és az öröm forrása lehet.

Bár Maslow sok évtizeddel megelőzte korát, szemléletének támogatása napjainkban egyre nagyobb tudományos figyelmet is nyer.

Dr. Steve Taylor tanulmányai például a mostani idők, spirituális “ébredési élményekről” azt mutatják, hogy ezeket gyakran váltja ki a különböző típusú örömteli fizikai aktivitás!

Kétségtelenül minden embernél, más és más mozgásfajtánál. Ezek nyomán “az emberek gyakran egészségesebb, harmonikusabb viszonyt alakítanak ki a testükkel”. 

Tehát, amikor legközelebb azon kapod magad, hogy nincs kedved sportolni/mozogni, akkor most már tudjuk: nem csak a testünk egészségéről mondunk le, hanem ha megtaláljuk MELYIK mozgásformát szeretjük, akkor akár az érzelmi, spirituális megújulásról is.

maslow személyiség

maslow hitelesség

Vidd bátran, örülünk, hogy adhatunk neked!

Referenciák:

Hoffman, E. (1996) (Ed.) Future Visions: The Unpublished Papers of Abraham Maslow. Thousand Oaks, CA: Sage.
Hoffman, E. (1999). The Right to be Human: A Biography of Abraham Maslow, 2nd edition. NY: McGraw-Hill.
Hoffman, E. & Bey, T. (2023) Educating for eupsychia: Maslow's unfinished agenda and Aldous Huxley's role in its advancement. Journal of Humanistic Psychology, 63 (4), 459-476.
Maslow, A.H. (1954). Motivation and Personality. NY: Harper & Bros.
Maslow, A.H. (1968). Toward a Psychology of Being, 2nd edition. NY: Van Nostrand Reinhold. Farther Reaches of Human Nature. NY: Viking.