Hogyan lehetünk képesek arra, hogy a megpróbáltatásainkat nyugodtan kezeljük? (azaz sztoikusan?)
Zénón volt (i.e. 334), a sztoicizmus megalapítója és föníciai származású lehetett. A sztoikus filozófia, a keleti filozófiák közül leginkább a buddhizmussal rokonítható. A Peak oldalait szellemileg is magas színvonalon élő emberek olvassák, így engedd meg kérlek, hogy eme spirituális/filozófia tartalmat szeretettel átnyújtsam.
Zénónt elég sokféle szerencsétlenség érte egymás után. Hajótörést szenvedett, és eközben elvesztette értékes rakományát. Egy idő után keresni kezdte azt a belső nyugalmat, ami egyes embereket körbevett, bármilyen veszteség érte őket.
→→♡ Hogyan orvosoljuk a problémáinkat, sztoikus nyugalommal?
→→ 1. Tedd szövegkörnyezetbe a szenvedésed.
Zénón azzal kezdte, hogy kontextusba, azaz szövegösszefüggésbe helyezte nehézségeit, például így:
„Ha én vagy bárki tengeri útra indul, mindig fennáll a hajótörés esélye. Így hát aligha rendkívüli, hogy annyi sikeres utazás után hajótörést szenvedtem.
Legalább sértetlenül jöttem ki, és még így is sok előnyöm és tapasztalatom van. Nem utolsó sorban van józan eszem és a végzettségem.
A dolgok sokkal rosszabbak is lehetnének, és ez sok ember számára így van. Végül is csak a hajómat veszítettem el. Mit vesztettem el ezzel a hajóval és rakománnyal? Kit érdekel majd ez az egész 5 vagy 10 év múlva? Sőt kit érdekel ez most? Senkit, nevetséges!“
→→ 2. Negatív vizualizáció – az egyik leghatékonyabb pszicho eszközöd!
A sztoikusok egy premeditatio malorum-nak (szó szerint: előre látni a rossz dolgokat) nevezett vizualizációs technikát gyakoroltak annak érdekében, hogy megőrizzék nyugalmukat és a nehézségek közepette is megkíméljék magukat a negatív érzetektől.
A negatív vizualizáció gyakorlásához, a saját magunk által nagyra becsült értékeink elvesztésének vizualizációját javasolják a sztoikusok. Ez a gyakorlat segít természetesnek vett környezetünk értékelésében. William B. Irvine filozófiaprofesszor szerint, a negatív vizualizáció a sztoikus filozófia pszichológiai eszköztárának leghatékonyabb darabja. Rossz események képzete segít értékelni azt, amid MOST van.
Miért működik a negatív vizualizáció mindenkinek?
Mert boldogtalanságunk egyik legnagyobb oka az, hogy telhetetlenek vagyunk. Miután keményen dolgozunk egy kitűzött cél érdekében, a célegyenesbe érve elveszítjük érdeklődésünket, unottá válunk, vagy keresünk egy még grandiózusabb célt. A halálközeli élményt tapasztalók hirtelen értékelni kezdenek addig jelentéktelennek vélt apróságokat: a napfelkeltét, a szél fuvallatát, vagy a puszta egészségüket.
A katasztrófa okozta átalakuláshoz viszont el kell szenvednünk egy katasztrófát. A negatív vizualizációhoz ellenben nincs szükség megtörtént katasztrófára, hanem hasonló hatást érhetünk el csupán a sorscsapás elképzelésével is. A katasztrófák ölnek, a negatív vizualizáció nem.
→→ 3. Átalakulás, oké hogyan?
A nehézségeinket alakítsuk át lehetőséggé, mégpedig úgy, hogy ÍGY ÁLLUNK hozzájuk. A helyzeten sokszor nem tudunk változtatni, de a hozzáállásunkon bármikor.
Ha Zénón nem „szenvedett volna” hajótörést, nem vált volna filozófussá, akiről ez az írás is szólt. Ahogy Zénón később megfogalmazta: „Boldog utazást tettem, amikor hajótörést szenvedtem”.
Emellett persze az is jól jön, ha tudatosan döntesz az Életed során, szeretettel ajánlom a videót:
sztoikus döntés
sztoikus nyugalom
Referenciák:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sztoikus_filoz%C3%B3fia
Stoic Stories: A Heroic Account of Stoicism (Ancient Wisdom) - Neel Burton