-+=
Olvasási idő: 4 perc

Gyakran találkozom azzal a kérdéssel, hogy mit szabad sportolni bizonyos gerincbetegségek esetén?

Az első válaszom mindig az, hogy el kell felejteni ezen a téren a sablonos gondolkodást. Soha ne fogadd el, ha rád akarnak húzni egy sémát. Léteznek általános szabályok bizonyos esetekben a terhelhetőséget illetően, de te és a problémád igenis egyediek vagytok.

Egyáltalán nem mindegy, hogy a panaszaid kezdete előtt sportoltál-e? Ha igen, mit és milyen szinten?

A betegség mennyire van előrehaladott állapotban, illetve mennyire súlyosak a tüneteid? Mit szeretnél sportolni, és mik a céljaid vele? Nem mindegy, hogy csak tenni szeretnél az egészségedért és a külsődért, vagy versenyeken is szeretnél indulni. Nagyon fontos, hogy ezen a téren ne próbáld önállóan diagnosztizálni magad, illetve még a legpontosabb orvosi vélemények után se azonosítsd magad a problémáddal. Egy diagnózis annyit jelent, hogy van valami nincs rendben a mozgásrendszereddel. Bármilyen komolynak is tűnik a betegség, nem megijedni kell tőle, hanem kezelni.

Elképzelhető, hogy bizonyos mozgásiránnyal járó mozdulatoknál jobban kell majd figyelned, esetleg egy ideig kerülnöd is kell őket. Könnyen lehet az is, hogy másik mozgásformát kell választanod. Ez teljesen egyéni. A legfontosabb, hogy miután pontosan felállított, orvos által meghatározott diagnózissal rendelkezel, fogadd el a helyzeted. Amikor különböző fórumokon kezdesz el mások tapasztalatai után érdeklődni, nem ezt teszed. Akkor vagy elfogadó, ha nyugtázod magadban, hogy most kicsit lassítanod kell, és gyógytornász segítségét kéred. Miután ez megtörtént, és megkezdődik a mozgásterápia, következik a szembenézés a tényleges problémával. Ennek során fog kiderülni, hogy mik a valódi lehetőségeid, mely mozgásformák ajánlottak a számodra, és hogyan tudod a legjobbat kihozni a helyzetedből. Soha nem a diagnózist, hanem az embert kell kezelni. Attól még, hogy a problémád a gerinceddel van, az egész mozgásrendszered egyensúlya megbomlott. Ennek az egyensúlynak a visszaállítására kell törekedni. Napjainkban a gerincbetegségek népbetegségnek számítanak. Oka a helytelen életmódban és a genetikában keresendő. Egyes esetekben elkerülhetetlenek a hajlamosító tényezők, azonban kellő tudatossággal a helytelen életmód szövődményei megelőzhetőek, illetve a genetikát is ki lehet játszani. Nézzük meg röviden, hogy a leggyakoribb, legfélelmetesebb elváltozások mit is jelentenek valójában. Bízom benne, hogy ezzel nem foglak öndiagnosztizálásra késztetni, hanem a megértésük után már nem is lesznek annyira ijesztőek.

1. Gerincferdülés (scoliosis)

Az egyik leggyakoribb kórkép. A köztudatban a rossz testtartás szövődményeként szerepel, holott általában veleszületett elváltozás. A gerinc oldalirányú konvex-konkáv elhajlása. Létezik funkcionális gerincferdülés, mely az izmok egyensúlyának megbomlása miatt kialakult, tisztán oldalirányú, 2D-s elhajlás. Ebben az esetben még a csontos struktúra nem érintett, ténylegesen a helytelen terhelés miatt alakult ki. Teljesen visszafordítható folyamat. Ezzel ellentétben a strukturális gerincferdülés a gerinc generalizált, 3D-s deformitása. Általában gyermekkorban jelentkezik. Oka veleszületett, a tér mindhárom síkjában bekövetkező deformitás, érintett a csontos struktúra is. Sajnos 100%-osan nem fordítható vissza, de megakadályozható a további progresszió. Diagnosztikájához röntgenfelvételre van szükség, mértéket Cobb-fokban mérjük. Mozgásterápiás kezelése a Schrodth terápia. A görbület nagysága meghatározza a terápiát is. 10 és 20 Cobb-fok között gyógytorna ajánlott, 21 és 40 fok között már kiegészítésként fűző viselése is szükséges, 40 fok fölött felmerül a műtét indikációja is.

Dolgozzon helyetted a Zsírégetőd! A Munka Ünnepére: 33% OFF a Peak Zsírégetőidre!

2. Gerincsérv (discus hernia)

Szintén sokakat érintő probléma, a porckorongra nehezedő egyenlőtlen terhelés miatt alakul ki. A porckorong belseje egy kocsonyás anyag, mely terhelés hatására a nyomással ellentétes irányba mozdul el. Ezt egy rostporcos gyűrű veszi körül, mely funkciója a kocsonyás anyag pozicionálása. Hosszan tartó, rossz terhelés vagy egy nagymértékű erőhatás gyengíti a rostporcos gyűrű szerkezetét. Ha a rostok kiszakadnak, a kocsonyás anyag kitüremkedik, és nyomást fejthet ki a környező gerincvelői idegekre. Ez kisugárzó fájdalmat eredményez. A gerincsérv kezelésére a McKenzie terápia alkalmas. A rostok nem építhetők vissza vele, de a porckorong pozicionálásával megszüntethető az ideggyök nyomása, így a tünetek is. Ezt követően a tartóizmok megerősítésével rögzítjük a helyzetet. Szélsőséges esetekben, például egy nagyobb mértékű kitüremkedés, vagy több sérv esetén a műtét jelentheti a megoldást.

3. Schauermann-betegség (osteochondrosis juvenilis dorsi)

Ez a kórkép többnyire 10 éves kor felett jelenik meg, és a csontosodás befejeződéséig tarthat. A csigolyatest másodlagos csontosodási magjait érinti. Következményeként a csigolyák ék alakúvá deformálódnak. Főként a háti szakaszon jelentkezik, ritkábban alakul ki a háti-ágyéki átmenetnél, vagy a felsőbb ágyéki szakaszon. Ez egy rendkívül instabil helyzet a csigolyáknak, mely ellen a szervezet a mozgástartomány limitálásával védekezik. Tünetei a domború hát, nagyfokú fáradékonyság és beszűkült gerincmozgások. A betegség akut szakaszában mindenképp kerülendők a rázkódással járó sportok. Az elővigyázatosságra azért van szükség, mert ekkor a csigolyák zárólemezei könnyen sérülnek. Fontos a megfelelő izomfűző kialakítása a törzsön gyógytornász segítségével.

4. Lépcső csigolya (spondylolisthesis)

Az ágyéki gerincszakasz gyakori problémája. Egy csigolya előrecsúszását jelenti a többihez képest. Röntgenfelvételen könnyen diagnosztizálható. Tünetei a derékfájdalom, mely főleg terhelés hatására jelentkezik, illetve súlyosabb esetben az alsó végtagba sugárzó fájdalom. Kialakulásának oka lehet fejlődési rendellenesség, baleset, helytelen terhelés vagy mozgásszegény életmód. Többnyire a törzsizmok erősítésével stabilizálható a csigolyák helyzete.

5. Csigolyakopás (spondyloarthrosis)

Az életkor előre haladtával csökken a porckorongok vízkötő képessége, így magassága is. Ennek következtében kevésbé képesek tompítani a mozgás közben fellépő erőket, és a csigolyák közelebb kerülnek egymáshoz. Az őket összetartó szalagok lazábbá, a köztük lévő kis ízületek instabillá válnak, könnyen gyulladás léphet fel. Ez fájdalommal és mozgásbeszűküléssel jár. A gyulladás megszüntetése után fontos a törzsizmok megerősítése, így csökkenthető az instabilitás. Rendszeresen fellépő fájdalom esetén célszerű orvoshoz fordulni, ne várj a komolyabb tünetek jelentkezéséig. Bármi is a diagnózisod, egyedül a személyre szabott terápiában higgy. Hozd ki a helyzetedből a maximumot, kevesebbel ne érd be.


gerincbetegség

gerincbetegség sport

Forrás:

https://doi.org/10.1016/j.jsurg.2015.01.010

https://doi.org/10.1016/j.spinee.2007.01.001

H. Tilscher, M. Eder: Wirbelsäulenschule

Mészáros Tamás: Ortopédia és ortetika-protetika

Szendrői Miklós: Ortopédia

30 napon át minden napra jut 1 fitt recept - ami 5 perces elfoglaltságot kér CSAK Tőled!