Valószínűleg előtted sem új az az érzés, amikor egy durvábbra sikerült edzés után másnap alig tudsz lábra állni. Mit teszel aznap? Lemész a terembe és rádolgozol vagy inkább úgy ítéled meg, hogy pihenőre van szükséged és kényelmesen befekszel az ágyadba? Ha az utóbbit választod, akkor olvasd el ezt a rövid történetet, ami lehet megváltoztatja a ma esti programodat.

John Stephen Akhwari hosszútávfutó volt. Ő képviselte Tanzániát az 1968-as Mexikóvárosi olimpián. Felkészülése nem sikerült tökéletesre, ugyanis a magaslati levegő őt és sok társát is megviselte. Talán ez lehetett az oka, hogy a 19 kilométeres pontnál kis lökdösődés alakult ki.

Akhwari a földre zuhant. A mögötte futóknak esélyük sem volt kikerülni vagy átugorni. Így többen megtaposták őt. Az esés eredménye kisebb zúzódások a testén, egy nagyobb a vállán, amire ráesett és egy kificamodott térd. Az orvosok ellátták amennyire az út mellett lehetett és le akarták kísérni a pályáról. Ő megrázta a fejét és bicegve, sétálva folytatta a távot.
Szerinted fájt neki?

Minden lépésnél belenyilallt a kín a térdébe. A többiek már messze előtte futottak, nem is látta őket. Lassan beesteledett az utcai fények felgyulladtak, de ő lassan, lépésről lépésre közeledett a cél felé. A stadionban eközben már átadták az érmeket, eljátszották a himnuszt. A tévéstábok elkezdtek leszerelni a nézők hazafelé indultak. Az olimpia véget ért. Akhwari véres kötéssel a lábán, bicegve haladt a cél felé. A fájdalom már szinte teljesen kimerítette. El tudod képzelni mekkora kín lehetett minden megtett lépés? Méter? Kilométer? Valahogy eljutott a híre a stadionba, néhány tévés stáb és pár ezer szurkoló megvárta őt. Mikor beért az arénába a nézők felállva, tapssal köszöntötték. Ő összeszedte a maradék erejét és a lábát húzva lefutotta az utolsó négyszáz métert. Mikor megkérdezték tőle, miért nem adta fel a versenyt így válaszolt:
“Az én országom nem azért küldött engem 11000 kilométerre, hogy elkezdjem a versenyt. Azért küldtek, hogy befejezzem!”

Ha azt gondolod, hogy fáj még az előző edzés és ezért kihagyod a következőt, akkor még nem találtad meg a célod. Ez nem baj, csak tudd, hogy keresned kell. Ha megtaláltad, akkor elérhetsz oda, ahova most még csak álmodban mersz. Rajtad áll, mikor indulsz el az úton. Elindulsz?