Mostanáig számos tanulmány vizsgálta a spenót egészségünkre előnyös hatását, a spenót képes csökkenteni a rák és asztma kockázatát, vérnyomást és még akár a cukorbetegség kezelésében is előnyös lehet.

Egy friss tanulmány pedig még egy nagy előnyét sikerült bebizonyítani miszerint a sportolók teljesítményére is jótékony hatással lehet.

Ebben a tanulmányban a spenótkivonat táplálékiegészítő hatását vizsgálták, nem a konkrét növényt. A kutatást Maria Parr végezte a Berlini egyetemen.

A spenót kivonat fő alkotóeleme az Ecdysterone vegyület, ami egy természetben előforduló fitoszteroid, felépítésileg nagyon hasonlít a koleszterinhez. Az 1980-as években az Ecdysterone az oroszok titkaként híresült el, mivel az a hír járta, hogy az orosz olimpikonok használták a teljesítményjavításra.

Korábbi tanulmányok már beszámoltak az Ecdysterone fehérjeszintézisre gyakorolt hatásáról, miszerint a fehérje előállítást serkenti. Azonban konkrét, sportolókon végzett kísérletek még nem voltak.

Parr professzor előzetes kísérletei szerint az Ecdysterone hatásosabb, mint néhány tiltott doppingszer (például metandienon).

A szóban forgó kutatás az Archives of Toxicology újságban jelent meg. 46 fiatal sportolót fogtak be a tanulmányba. Két csoportra osztották őket az egyik csoport tagjai spenót kivonatot kaptak, a másik tagjai pedig placebot. 10 héten keresztül.

Black Friday! 33% OFF Mindenre a PeakShopban + 1 doboz Cukimentes Szaloncukor is a Tiéd!

A csoport tagjai különböző dózisú Ecdysterone-t kaptak, hogy biztosan megállapítsák az Ecdysterone hatásosságát (volt egy alacsony és egy magas dózisú csoport). A tudósok pedig vizelet és vérmintákat vettek az alanyoktól és ebben az Ecdysterone és a teljesítmény “biomarkereit” keresték. Ezen kívül végeztek még egy átfogó doppingvizsgálatot, hogy kizárják a termék esetleges szteroid tartalmát.

Milyen eredménnyel zárult a tanulmány? 

Az Ecdysterone-t kapó csoport tagjainak jelentősen megnövekedett az izomtömege, a placebo csoporthoz viszonyítva és az 1 ismétléses maxuk is növekedett fekvenyomásban. In vitro (labor) kutatások is ugyanezzel az eredményekkel zárultak. Ezek mellett rájöttek, hogy az Ecdysterone, az ösztrogént érzékelő beta receptoron keresztül fejti ki a hatását. Viszont a vizelet és vérvizsgálatok semmilyen máj és vese betegségre utaló jelet nem mutattak.

A tanulmányban Parr professzor csapata úgy nyilatkozott, hogy “ ezek az eredmények bebizonyították az Ecdysterone a sportteljesítményre gyakorolt hatékonyságát… Az eredményeink alapján erősen ajánlott az Ecdysterone felírása a sportokban betiltott vegyületek és tevékenységek közé… az ‘egyéb vegyületek’ csoportjába.

Az alacsony dózist kapó egyének 2 kapszula Ecdysterone-t szedtek, ami 250 grammtól 4 kilogrammig terjedő spenótnak felelne meg (attól függően milyen minőségű). A magas dózisú csoport tagjai pedig 1-16 kilónak megfelelő mennyiséget fogyasztottak kapszula formájában.

Most 2022-ben  egy vadonatúj tanulmány tette tiszteletét, amely egyik napról a másikra megfordította a csökkenő tendenciát. Ez bizonyítja, hogy a PEAK termékfejlesztőinek már akkor is jó orruk volt az innovációhoz.

Mai cikkünkből megtudhatod a legfontosabb információkat az ecdysterone-ról, és részletes betekintést nyerhetsz a tanulmányba, amely mindent megváltoztatott!

Ecdysterone – miért kellene a spenótnak a doppinglistára kerülnie?

Az ecdiszteron az ecdiszteroidok csoportjába tartozik, amelyek viszont szteroid hormonok. Az ekdiszteroidok a természetben az ízeltlábúakban (arthropodák) és a növényvilágban fordulnak elő. Mivel már releváns mennyiséget fogyasztunk az étrendünkben (a spenót például fajtától függően akár 120 μg/g-ot is tartalmaz), az ekdiszteroidok még nem számítanak doppingszernek, bár erről jelenleg is folyik a vita.

Míg számos ecdiszteroid az ember számára haszontalannak tűnik, mivel biológiai hozzáférhetőségük közel 0, a béta-ecdiszteront jobban felszívjuk. A béta-ecdiszteron standardizált kivonat formájában kapható, és ezért különösen érdekes a sportolók számára. Az ecdysteron egy szteroid hormon, amelyet rendszeresen fogyasztunk az élelmiszereken és a kiegészítőkön keresztül is. A mai napig az ecdysteron a NOB szerint nem minősül doppingszernek.

Több izom a fokozott fehérjeszintézisnek köszönhetően!

Bár a pontos mechanizmus még nem látszik azonosítottnak (jelenleg az ösztrogénreceptoron keresztüli hatást gyanítják), számos laboratóriumi állatokon végzett vizsgálat azt mutatja, hogy a béta-ecdysteron pozitív hatással lehet a fehérjeszintézisre.

Az izomsejt-specifikus fehérjeszintézis-növekedés 2008-ból Gorelick-Feldmann és munkatársai (1) tanulmányában található. 2015-ben az ecdysteron anabolikus hatását összehasonlították az anabolikus szteroidok, SARM-ok és az IGF-1 anabolikus hatásával, néha állatkísérletekben (2).

Az ecdysteronnal kapcsolatos leggyakrabban idézett humán tanulmányt Simakin és munkatársai végezték (az eredeti tanulmány nem áll rendelkezésre).

78 edzett alanyon, akik fehérjét, fehérjét + ecdysteront vagy placebót kaptak, a fehérje + ecdysteron kombinált bevitelétől számított 10 napon belül 6-7%-os izomtömeg-növekedést tapasztaltak, a zsírtömeg 10%-os egyidejű csökkenése mellett. A placebocsoportban csökkent az izomtömeg százalékos aránya. A csak fehérjét szedő csoportban csak jelentéktelen izomtömeg-növekedés volt tapasztalható. Az ecdysteron + fehérje adása szintén pozitív eredményeket mutatott Gadzhieva és munkatársai (3).

2006-ban ezen eredmények ellenére a napi 200 mg 20-hidroxi-ecdizon 8 héten keresztül, edzett alanyoknál nem volt pozitív hatással az edzésteljesítményre vagy a testösszetételre (4).

Az állatkísérletekből származó számos jel utal az ecdysteron lehetséges anabolikus hatásaira. Az embereken végzett vizsgálatok különböző hatásokról számolnak be, a “nem létezőtől” az “exogén szteroidokhoz és növekedési faktorokhoz hasonló hatásokig”.

A jelenlegi tanulmány újra felveti az ecdysteronnal kapcsolatos doppingvitát!

Az ecdysteronnal kapcsolatos legújabb tanulmány még a Bild újságba is bekerült. Amikor a politikusok a spenót doppinglistára való felvételéért kampányolnak, az természetesen sokak, különösen a sportolók figyelmét felkelti. Isenmann és csapata 10 hetes kísérletükben 46 fiatal, edzett tesztalanyon vizsgálták az ecdysteron beadását. A kísérlet során minden alany ugyanazt az edzési protokollt végezte el.

Valamennyi kísérleti személyt arra is utasították, hogy ne változtassanak az étkezési szokásaikon. A felhasznált terméket a Peak Performance Products szállította, és kapszulánként 100 mg ecdysteront és 100 mg leucint biztosított.

A vizsgálatot 4 csoportra osztották:

csoport – napi 2 kapszula edzés mellett
csoport – napi 8 kapszula edzéssel egyidejűleg
csoport – placebocsoport edzéssel
4. csoport – napi 2 kapszula edzés nélkül

A különböző vérmarkerek, vizeletminták, BIA-mérések és teljesítménytesztek elemzése a tesztfázis előtt, alatt és után azt mutatta, hogy

a testsúly és az izomtömeg jelentős növekedése, különösen a nagy dózisú csoportban
a fekvenyomó teljesítmény jelentős növekedése, különösen az alacsony dózisú csoportban
az ecdysteron hatásának hiánya kísérő edzés nélkül
az endogén hormonszintek, például a tesztoszteron vagy a pajzsmirigyhormon szintjének változásának hiánya.
a lebontó, méregtelenítő szervekre, például a májra gyakorolt negatív hatások hiánya

Az edzett sportolókon végzett legújabb vizsgálat megerősíti a teljesítményre és a testösszetételre gyakorolt jelentős hatást a kísérő erőnléti edzéssel, komoly mellékhatások nélkül. Az ecdysteron mindig is érdeklődésre tartott számot, és évek óta széles körben használják a teljesítmény javítására, különösen a keleti blokk országaiban.

A humán vizsgálatok  eredményei azonban azt jelentették, hogy az ecdysteron eltűnt a feledés homályába. A legutóbbi tanulmány révén az ecdysterone most újraéledést ünnepel.

Még nem tudni, hogy egy napon felkerül-e a doppingindexre, és majd nem lehet-e többé szabadon árulni. Amíg ez a nap el nem jön, az Ecdysterone most újra a Peak Performance Products kínálatában van!

Spenót és ecdysteron

Spenót teljesítményjavító

Ketogén diéta könnyen! Töltsd le INGYEN a felkészülésedhez!

Referenciák:

https://www.medicalnewstoday.com/articles/325661.php
Bathori M, Toth N, Hunyadi A, Marki A, Zador E (2008) Phytoecdysteroids and anabolic-androgenic steroids–structure and efects on humans. Curr Med Chem 15(1):75–91
Chermnykh NS, Shimanovskii NL, Shutko GV, Syrov VN (1988) The action of methandrostenolone and ecdysterone on the physical endurance of animals and on protein metabolism in the skeletal muscles. Farmakologiia i toksikologiia 51(6):57–60

(1) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18444661
(2) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4447764/
(3) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/8704590
(4) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2129166/
(5) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/31123801