A legtöbb fitnesz és testépítő újságban és a weboldalakon rengeteget foglalkoznak azzal, hogy mennyi fehérjét kell enned az izomépítéshez, illetve talán a legtöbb cikk is a fehérjékről szól. Általában csak, mint izomként, az izomépítéshez elengedhetetlenül fontos táplálékforrásként említik a fehérjéket. Egyél sok fehérjét, mondják. De a fehérjék nem csak az izomépítéshez szükséges anyagok.

Fehérje

Tegyük tehát végre tisztába, mik is azok a fehérjék és milyen szerepük van az élő szervezetekben! Nézzük meg először kicsit közelebbről a fehérjék felépítését.

A fehérjék makromolekulák, s mint ilyenek egymáshoz kapcsolódó aminosavakból épülnek fel. Az aminosavakra jellemző, hogy COOH, vagyis karboxil-csoportot tartalmaznak, a hozzá kapcsolódó szénatomon pedig egy amino (NH2) csoport helyezkedik el. Fontos tudnod, hogy a fehérjékben – teljesen függetlenül, attól, hogy milyen élőlényben képződtek – mindössze 20 különböző aminosav fordul elő.

Két-két aminosav ún. peptidkötéssel kapcsolódhat egymáshoz. A sorozatos kapcsolódás eredményeképpen peptidlánc jöhet létre. Az egyes aminosavakra jellemző gyökök, mint oldalláncok emelkednek ki a peptidkötegből, és mint biológiailag aktív hatócsoportok, a sejt élete szempontjából igen nagy jelentőségűek.

Dolgozzon helyetted a Zsírégetőd! A Munka Ünnepére: 33% OFF a Peak Zsírégetőidre!

A fehérjék funkciói az élő szervezetekben jelenlevő szerves vegyületek közül a legnagyobb jelentőségűek a fehérjék vagy proteinek. Enzimként a katalitikus (lebontó) folyamatokban, a fehérje természetű hormonokkal együtt pedig az anyagcsere folyamatok szabályozásában és serkentésében játszanak fontos szerepet. Életfontosságú működéseket látnak el a fehérjék el azáltal is, hogy a sejthártyák alkotóiként részt vesznek a különböző vegyületek szállításában.

Mint ellenanyagok és ellenmérgek a kémiai védekezés szolgálatában állnak (fibrinogén, trombin). A vázfehérjék egyes különleges típusai, mint pl. az izomfehérjék, összehúzódó képességük révén az élőlények helyváltoztató mozgását biztosítják. Tartaléktápanyagként is fontos szerepet töltenek be, gondolj itt a tojásfehérjére vagy a hüvelyes növények magvaiban lévő raktározott fehérjére.

Fehérje funkciói

Funkció szerint tehát megkülönböztethetjük az enzimeket (pl. a tripszin ami a vékonybél emésztőnedvében a fehérjebontást végző enzim. A tripszin egyébként önmaga képződését is katalizálja.). Vannak az úgynevezett transzportfehérjék (hemoglobin). Lehet, hogy nem is gondolnád, de egyes hormonok is fehérjékből állnak, mint az inzulin, a növekedési hormon.

A struktúrfehérjék a mozgáshoz biztosítanak szilárd vázat ilyen a jól ismert kollagén is. Megkülönböztetjük az úgynevezett motorfehérjéket, melyek szerepe a sejtszervecskék, vezikulomok sejten belüli mozgatása. Ők az aktin és a miozin. (Az izomsejtekben található fehérjerészecskék (miofilamentumok) állnak a fonál alakú miozin és aktinmolekulákból. A miofilamentumok izomsejtbeli elrendeződése alapján különböztetjük meg a sima-és harántcsíkolt izomsejteket.) A tartalékfehérjék közül pedig érdemes megemlíteni a kazeint még.

Jól láthatod, hogy amikor a fehérjékről beszélünk, akkor messze nem csak az izmokat alkotó fehérjékről van szó. Számos funkciót töltenek be a fehérjék a szervezetben, ezek közül csak az egyik, a vázizomzat fehérjéi.

Tudatosan figyelsz a fehérje beviteledre?

Vidd bátran, örülünk, hogy adhatunk neked!