Miért van az, hogy ha kőkeményen küzdünk versenyfelkészülés alatt az adott célért, és a kitartásunk meg is hozza a kívánt eredményt, a várt eufórikus időszak helyett egyfajta hiányérzet és melankólia kerít minket hatalomba? Hogy a jól megérdemelt pihenést nem tudjuk élvezni, csak lézengünk ürességet érezve, céltalanul, rosszkedvűen?
A válasz az, hogy sajnos ez gyakori és normális jelenség.
Hiszen gondoljunk csak bele! Amikor kitűzünk egy célt, hogy egy megadott versenyen elindulunk, akkor annak alárendelve kialakítunk egy napi rutint. Ha az ember hosszú ideig egy megadott napirendet, életritmust követ, és annak hirtelen vége szakad, nem tud mit kezdeni a hirtelen rátörő szabadsággal.
Nem érzi hasznosnak magát, az edzések utáni „elégedettség”, „ma is megcsináltam” érzés nincsen meg.
Szóval teljesen normális a verseny után jelentkező ürességérzés, szomorúság, depresszív állapot!
Hogy ezt elkerüljük, vagy megküzdjünk vele az alábbiak segíthetnek:
1. Tervezés
Dolgozzon helyetted a Zsírégetőd! A Munka Ünnepére: 33% OFF a Peak Zsírégetőidre!
Már jóval a verseny előtt hasznos, ha elkezdjük megtervezni a megmérettetés utáni napirendünket, hogy a hirtelen ránk szakadó plusz szabadidőt mivel fogjuk hasznosan eltölteni. Találjuk ki, hogy mi lesz utána! Egyrészt így szoktatjuk magunkat a gondolathoz, hogy más lesz a napi rutin, másrészt pedig segítenek az új tervek abban, hogy ne maradjunk teljesen céltalanok utána sem.
2. Felismerés
Az esetlegesen mégis ránk törő depresszív tünetek leküzdésben sokat számít, ha tisztában vagyunk a jelenség létével, felismerjük és tudatosan kezeljük, hogy visszailleszkedjünk a „szürke hétköznapokba”.
3. Elégedettség
A helyezésünket ahhoz mérten értékeljük, hogy magunkhoz, a saját határainkhoz képest, hogyan szerepeltünk, kihoztuk-e magunkból a maximumot. Ha a válasz igen, akkor örüljünk, legyünk magunkra büszkék! Az, hogy dobogósak vagyunk-e vagy sem, nem releváns, ha a komfortzónánkat túlléptük, időt, energiát fektettünk a felkészülésbe és lelkiismeretesen haladtunk a kitűzött cél felé.
A megtett út a fontosabb, az formál minket, abból tanulunk és attól leszünk többek, erősebbek!
4. Pihenés
Pihenjünk, engedjük meg magunknak ezt a „luxust”, vegyük rá magunkat igenis a testi és lelki regenerációra! Megérdemeljük!
5. Edzés
A verseny után értelemszerűen az ember a háta közepére sem kívánja a sportot, de gondolom mindenkinek ismerős a lelkiismeretfurdalás érzése a kihagyott edzésnapok miatt. Válasszunk más alternatív mozgásformát, amiben örömünket leljük, amíg nincs kedvünk a szokásos edzésrutinhoz.
6. Szórakozás
Pótoljuk be azokat a programokat, amik idáig nem fértek bele napirendünkbe, kapcsolódjunk ki, szórakozzunk! Válasszunk végre olyan időtöltést, amihez csak kedvünk van!
7. Kössük le magunkat
Érjünk a végére a to-do listánknak, pótoljuk be az elmaradt teendőket… vagy végre bármit ehetünk, miért is ne vágnánk bele egy kis fitt-főzőcskébe? 🙂
depresszió
depresszió elkerülése
30 napon át minden napra jut 1 fitt recept - ami 5 perces elfoglaltságot kér CSAK Tőled!
Referenciák:
Michaletzky Luca: Sikeres, boldogtalan csúcssportolók – az olimpia utáni depresszióról (mindset pszichológiai szaklap)
Lasch, C. (1996). Az önimádat társadalma. Budapest: Európa.
Hungarian
English
German