-+=
Olvasási idő: 4 perc

A szorongás az egyik leggyakoribb neurológiai rendellenesség az emberekben, de egyben az egyik legnehezebben megérthető is. Egyszerűen fogalmazva, a szorongás a jövőtől való félelem, különösen egy közelgő kihívást jelentő feladat miatt. Ez normális.

Nem normális azonban, ha a reakciónk jelentősen kileng, és nagyon eltér a várható feladat nehézségétől.

Az évek során számos specifikus kifejezés, mint például a generalizált szorongásos zavar, pánikbetegség, fóbia, szociális szorongásos zavar, kényszeres-kényszeres rendellenesség, poszttraumás stressz zavar és szeparációs szorongásos zavar jelent meg, az általános szorongás jobb kategorizálása érdekében. Bárhogyan írjuk le a szorongást, ez nagy probléma, mivel az amerikaiak közel 20%-a szenved tőle, így alakult ki az, hogy a szorongás a legnagyobb neurológiai rendellenesség az Egyesült Államokban. Ez az írás amerikai kutatásokra alapul, azonban a magyar színvonal valószínűleg nem tér el, pozitív irányban ettől.

Ha az aggodalom során, a jövő miatt aggódunk, akkor enne szinte biztos, hogy lesz egy útitársa, a depresszió.

A depressziót úgy tekinthetjük, mint a múltbeli eseményekkel kapcsolatos megbánás túlzott reakcióját. Nem meglepő, hogy majdnem ugyanannyi amerikai szenved ebben a betegségben.

Ez felveti a kérdést: van-e kapcsolat a két feltétel között? Azaz a jövőtől való aggodalom, és a múlt megbánása összecseng-e, az emberek elméjében?

A pszichológusok úgy gondolják, hogy a válasz igen, és ennek EGYIK oka lehet az amerikai étrendben, az elmúlt 40 évben bekövetkezett radikális változás.

Ezek a változások eredményezték azt, amit egyes kutatók,  Tökéletes Táplálkozási Viharnak nevezek. Ennek eredményeként megnövekszik a gyulladás szintje az egész testben, és különösen az agyban.

Az agy hihetetlenül érzékeny a gyulladásra, nem arra a típusra, amit érzünk valamilyen fájdalom formájában, hanem arra a gyulladásra, amely a fájdalom érzékelése alatt van. Ezt sejtgyulladásnak nevezik. Az ilyen típusú gyulladást az teszi annyira zavaróvá, hogy a sejtek közötti jelátvitel meghibásodását okozza.

A sejtgyulladást az arachidonsav (AA) néven ismert omega-6 zsírsav növekedése okozza a szervezetben. Ebből a zsírsavból az eikozanoidok néven ismert gyulladásos hormonok széles skálája származik, amelyek általában gyanúsak, ha gyulladásról van szó.

33% OFF mindenre a Peakshopban! Szabadságra ment a grafikusunk! + Sör és Fagyi kupon is a Tiéd!

Ez az oka annak, hogy a gyulladáscsökkentő gyógyszerek (aszpirin, nem szteroid gyulladáscsökkentők, COX-2-gátlások és kortikoszteroidok) egyetlen hatásmechanizmussal rendelkeznek – gátolják ezeknek a gyulladásos eikozanoidoknak a képződését. Ezek a gyógyszerek azonban nem tudnak átjutni a vér-agy gáton, amely elszigeteli az agyat a véráramban lévő sok káros anyagtól.

Tehát amikor az agy begyullad, az egyetlen védelmet a gyulladáscsökkentő omega-3 zsírsavak megfelelő szintje jelenti.

 

Mi történik, ha az omega-3 zsírsavak szintje alacsony az agyban?

A válasz a fokozott ideggyulladás és az idegek közötti jelátvitel folyamatos zavara. Az agyban két omega-3 zsírsav található. Az elsőt dokozahexaénsavnak vagy DHA-nak nevezik. Ez elsősorban az agy szerkezeti összetevője.

A másikat eikozapentaénsavnak vagy EPA-nak hívják. Ez az elsődleges gyulladáscsökkentő omega-3 zsírsav az agy számára. Tehát ha az EPA szintje alacsony a vérben, akkor az agyban is alacsony lesz. A kérdést tovább bonyolítja, hogy az EPA élettartama az agyban nagyon korlátozott. Ez azt jelenti, hogy állandó vérellátással kell rendelkeznie, hogy kordában tartsa a neuro-gyulladást.

Az unipoláris és bipoláris depressziós betegekkel végzett munkából ismert, hogy az EPA-ban gazdag, nagy dózisú halolaj figyelemre méltó előnyökkel jár. Másrészt az étrend kiegészítése DHA-ban gazdag olajokkal, tehát növényi Omega 3 zsírsavakkal – az gyakorlatilag nincs hatással az állapotukra.

Mivel a szorongás és a depresszió társbetegségek, a kérdés felmerült: HA a depersszió esetében működik az Omega 3, akkor a szorongás esetén hatásos-e?

Egy 2008-ban történt, droghasználók körében végzett tanulmány szerint a válasz erre is IGEN!

Azt már tudjuk, hogy a fokozott szorongás az egyik elsődleges oka annak, hogy a kábítószer-fogyasztók és alkoholisták visszaesnek, és újra drogozni és inni kezdenek. Amikor ezek a betegek nagy dózisú EPA-t kaptak (több mint 2 gramm EPA-t naponta), statisztikailag szignifikánsan csökkent a szorongás, a placebót kapókhoz képest.

Ennél is fontosabb, hogy a szorongás csökkenése erősen korrelált a vérben az AA/EPA arány csökkenésével. Más, klinikai depressziótól és szorongástól mentes, normál egyénekkel végzett vizsgálatokban az EPA megnövekedett bevitele javította a stresszkezelési képességüket, és jelentős hangulatjavulást eredményezett. Előfordulhat, hogy a depresszió és a szorongás egyszerűen ugyanannak az éremnek a két oldala, és az agy fokozott sejtgyulladása okozza.

Úgy tűnik, hogy a nagy dózisú EPA még a “normális” emberek számára is boldogabb Életet eredményezhet,  és jobban tudják kezelni a stresszt.

Tehát térjünk vissza a korábbi kérdéshez: mi történt az amerikai (és európai) étrendben, ami negatívan befolyásolja a szorongás szintünket?

Amint Barry Sears Ph.D. –  Toxic Fat című könyvében felvázolja, valószínűleg az AA (Omega 6) és az EPA (Omega 3) növekvő egyensúly hiánya, okozza az étrendünkben ezeket a tüneteket testi oldalról. Több omega-6 zsírsavat eszünk, a gazdag növényi olajok megnövekedett fogyasztása miatt.

Túl sok finomított szénhidrátot is belerakunk az ételeinkbe, amelyek inzulint termelnek. Amikor a felesleges omega-6 zsírsavak kölcsönhatásba lépnek a megnövekedett inzulinnal, akkor az AA 8Omega 6) termelés megnövekszik. Ezzel párhuzamosan csökkent az EPA-ban gazdag halfogyasztásunk.

A végeredmény egy növekvő AA/EPA arány a vérben, ami azt jelenti, hogy az agyban az AA/EPA arány ennek megfelelően megnő, ami több sejtgyulladást okoz.

A növényi olaj és a finomított szénhidrátok bevitelének visszaszorítása nehéz, mivel ma már ezek a legolcsóbb kalóriaforrások. Tehát ha az étrend megváltoztatása túl nehéz, vegyük fontolóra több halat, hogy megfelelő EPA kiegészítőket szedjen mindenki.

Ha napi 2 gramm EPA-t használunk, amelyet az omega-3 zsírsavak használatával kapcsolatos sikeres kísérletek során használtak, ezzel csökkentjük a szorongást,  és ez napi 14 kiló tőkehal elfogyasztását jelentené.

Ezeket az EPA szinteket, egyedül a japánok tudják elérni az étrendjükkel, mert ők a világ legnagyobb halfogyasztói. Ezek nagyon valószínűtlen étrendi változások a legtöbb magyar ember számára. EZÉRT nagyon fontos, hogy legyen JÓ Omega 3 kiegészítőd!

Továbbra is kiemelem, az étrendi változtatások mellett, a szellemi utakat, amelyek az agy és az idegrendszer nyugodtságát idézik elő, bár nem ez a céljuk. A meditáció, tai chi, jóga, vagy a természetjárás mindannyiunk Életbiztosítása, hosszú távra.

szorongás és depresszió

omega 3 és szorongás

 

Hogyan lehetsz gyönyörű, fitnesz anyuka a gyermekeid mellett? Töltsd le INGYEN a felkészítő terved!

Referenciák:

Barry Sears Ph.D.
1. Kessler RC, Chiu WT, Demler O, Merikangas KR, and Walters EE. "Prevalence, severity, and comorbidity of 12-month DSM-IV disorders in the National Comorbidity Survey Replication". Arch Gen Psychiatry 62:617-627 (2005)
2. Sears B. Toxic Fat. Thomas Nelson. Nashville, TN (2008)
3. Chen CT, Liu Z, Ouellet M, Calon F, and Bazinet RP. "Rapid beta-oxidation of eicosapentaenoic acid in mouse brain: an in situ study." Prostaglandins Leukot Essent Fatty Acids 80:157-163 (2009)
4. Chen CT, Liu Z, and Bazinet RP. "Rapid de-esterification and loss of eicosapentaenoic acid from rat brain phospholipids: an intracerebroventricular study." J Neurochem 116:363-373 (2011)
5. Nemets B, Stahl Z, and Belmaker RH. "Addition of omega-3 fatty acid to maintenance medication treatment for recurrent unipolar depressive disorder." Am J Psychiatry 159:477-479 (2002)
6. Stoll AL, Severus WE, Freeman MP, Rueter S, Zboyan HA, Diamond E, Cress KK, and Marangell LB. "Omega 3 fatty acids in bipolar disorder: a preliminary double-blind, placebo-controlled trial." Arch Gen Psychiatry 56:407-412 (1999)
7. Marangell LB, Martinez JM, Zboyan HA, Kertz B, Kim HF, and Puryear LJ. "A double-blind, placebo-controlled study of the omega-3 fatty acid docosahexaenoic acid in the treatment of major depression." Am J Psychiatry 160:996-998 (2003)
8. Buydens-Branchey L, Branchey M, and Hibbeln JR. "Associations between increases in plasma n-3 polyunsaturated fatty acids following supplementation and decreases in anger and anxiety in substance abusers." Prog Neuropsychopharmacol Biol Psychiatry 32:568-575 (2008)
9. Willinger U, Lenzinger E, Hornik K, Fischer G, Schonbeck G, Aschauer HN, and Meszaros K. "Anxiety as a predictor of relapse in detoxified alcohol-dependent patients." Alcohol and Alcoholism 37:609-612 (2002)
10. Kushner MG, Abrams K, Thuras P, Hanson KL, Brekke M, and Sletten S. "Follow-up study of anxiety disorder and alcohol dependence in comorbid alcoholism treatment patients." Alcohol Clin Exp Res 29:1432-1443 (2005)
11. Fontani G, Corradeschi F, Felici A, Alfatti F, Bugarini R, Fiaschi AI, Cerretani D, Montorfano G, Rizzo AM, and Berra B. "Blood profiles, body fat and mood state in healthy subjects on different diets supplemented with Omega-3 polyunsaturated fatty acids." Eur J Clin Invest 35:499-507 (2005)
12. Fontani G, Corradeschi F, Felici A, Alfatti F, Migliorini S, and Lodi L. "Cognitive and physiological effects of Omega-3 polyunsaturated fatty acid supplementation in healthy subjects. "Eur J Clin Invest 35:691-699 (2005)
13. Kiecolt-Glaser JK, Belury MA, Andridge R, Malarkey WB, and Glaser R. "Omega-3 supplementation lowers inflammation and anxiety in medical students: A randomized controlled trial." Brain Behav Immun 25:1725-1734 (2011)