“A lottónyertesek NEM szignifikánsan boldogabbak azoknál, akik lebénultak egy balesetben.” – Douglas Abrams – Dalai Lama – Desmond Tutu, Az öröm könyve
→→★ Mit jelent ez, és mire használhatjuk fel a szemléletmódot?
A tibeti londzsong gyakorlat fontos része a buddhizmusnak, a dalai láma vallásának. Ebben egyértelműen megjelenik, hogy aki csak saját magára koncentrál, az boldogtalanságra van ítélve.
“Amíg önmagad fontosságára összpontosítasz, és azon elmélkedsz, jó vagy rossz vagy-e, szenvedni fogsz. A megszállott hajszolása annak, amit akarsz és az elkerülése annak, amit nem, nem vezet boldogsághoz. Csak az örömteli lelkedet őrizd meg mindig. ”
A buddhista emberek úgy tartják, hogy az ÖRÖM természetes állapot, és a képesség az öröm elérésére is fejleszthető képesség. Tehát lényegében ők azt tanítják, hogy TELJESEN MINDEGY, mi történik, rajtunk múlik mire fókuszálunk.
→→★ Mit mondanak ugyanerről a pszichológusok, hogy tudományosabb megközelítésünk is legyen? Lehet, hogy azonnal boldogabbak lehetünk?
1978-ban Philip Brickman, Dan Coates és Ronnie Bulman pszichológusok vizsgálták a boldogságra való képesség témáját. Ők azt mondták, hogy az embereknek van egy alapállapota, ami meghatározza a boldogságukat egész életükben.
Sonja Lyubomirsky ennél sokkal frissebb 2005-2008 évi kutatásai azt írják, hogy a boldogság többféle tényező tortadiagramja lehet.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sonja_Lyubomirsky
Szerinte az emberek boldogsági szintje közötti különbséget 50%-ban a genetikai adottságok, 10%-ban a környezeti tényezők, és 40%-ban a saját szándékos tetteik befolyásolják.
→→★ A boldogság összetétele tehát:
– 50%: genetikai meghatározottság;
– 10%: a változó körülmények;
– és a 40%, amelyért mi magunk vagyunk felelősek.
→→★ Ezek szerint az emberi boldogságnak van egy afféle alapszintje, amely hasonlítható az ember testsúlyához:
„Vannak, akik nem hajlamosak a hízásra, könnyedén tartják súlyukat úgy is, hogy semmilyen erőfeszítést nem tesznek ennek érdekében; másoknak hihetetlenül kell dolgozniuk, hogy a kívánt szinten tartsák a súlyukat, és elég csak egy kicsit elengedni magukat, máris felszednek néhány kilót.” (Lyubomirsky, 2008).
Ezt foglalja tehát magában az 50%, melyet a gének határoznak meg. Ez az ún. set-point (alapérték) az egyén számára nem elmozdítható. A boldogságfokozás lehetőségét tehát máshol kell keresni.
A hiedelmekkel ellentétben boldogságunknak csupán 10%-át szabják meg a környezeti tényezők, mint például: az anyagi helyzet, az egészség, vagy a külső, vagy egy járvány.
→→★ Tehát még mindig van 40%-nyi boldogság, amely fölött hatalmunk van!
Ennek a 40%-nak a kihasználtságát, gondolkodásunk és mindennapi cselekvéseink befolyásolják. Ezáltal relatíve nagy tér áll rendelkezésünkre, hogy jól-létünket fokozzuk. Ehhez mutatnak néhány lehetséges utat Lyubomirsky gyakorlatai, amelyet szeretettel küldjük el neked:
→→★ A 12 boldogságfokozó gyakorlat:
– A hála kifejezése
– Az optimizmus gyakorlása
– A kényszeres gondolkodás (rágódás) és a társas összehasonlítgatás kerülése
– Jócselekedetek gyakorlása
– A kapcsolatok ápolása
– Olyan stratégiákat kidolgozása, amelyek segítségével megbirkózunk a ránk váró nehézségekkel
– Megbocsátás
– Áramlatélmény fokozása (Flow élmény)
– Apró örömök élvezete
– Elköteleződés céljaink mellett
– Vallásgyakorlás és spirituális élet
– Törődés a testünkkel (meditáció – testmozgás – cselekedj úgy, mint a boldog emberek)
Mint mondja, nem létezik egyetlen „varázsstratégia” sem, amely mindenkin segítene, mivel az emberek nem egyformák, és különböző igényeik vannak. Használjuk mind, vagy válasszunk magunknak néhányat.
Szeretettel ajánlom, a boldogságod 40%-át befolyásoló gyakorlatokat.
boldogság fokozás
boldogság bármikor
Referenciák:
Lyubomirsky, S., Sheldon, K. M., & Schkade, D. (2005). Pursuing happiness: the architecture of sustainable change. Review of general psychology, 9(2), 111.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sonja_Lyubomirsky