Egy viszonylag hosszabb lélegzetvételű cikk lesz, úgyhogy próbálj egy nyugis helyet keresni magad körül. De érdemes lesz rászánnod legalább egy 10 percet, hogy végigolvasd, mert megpróbálunk választ találni erre a kérdésre, pontosabban arra, hogy milyen hatása van a ketogén diétának az inzulinra, azaz a test vércukor szintjének kulcsfontosságú szabályozó hormonjára.

Először is, mi a szerepe az inzulin hormonnak a testedben?

Az inzulin egy fehérjealapú hormon, amelyet a hasnyálmirigyben lévő béta-sejtek termelnek. Emellett a hasnyálmirigy – amely a hasüreg alsó falán helyezkedik el, és más, az emésztésért felelős enzimeket is termel.

Az inzulin elsődleges célja a zsírok és szénhidrátok anyagcseréjének szabályozása. Az emésztőrendszer lebontja a szénhidrátokat – mint a cukor és a keményítő – a glükóz nevű molekulára, amelyet a sejtek energiatermelésre használnak fel a sejtlégzés folyamatában. Az inzulin lehetővé teszi, hogy a szervezetben lévő sejtek abszorbeálják a glükózt, egyúttal csökkentsék a szintjét a vérben.

Étkezés után a vércukorszint megemelkedik, erre pedig a hasnyálmirigy az inzulin vérbe történő felszabadításával reagál. Az inzulin segíti a zsír-, máj-, és izomsejteket, hogy a vérből nyelhessék el a glükózt, ami ezáltal alacsonyabb vércukorszintet eredményez. Az inzulin szerepe itt még nem ért véget, hiszen a hormon hatására a máj és az izomsejtek a felesleges glükózt eltárolják, amelyet a továbbiakban már glikogénnek nevezünk. Amennyiben a vércukorszint alacsony, a glucagon hormon – amelyet a hasnyálmirigy alfa-sejtjei termelnek – stimulálja a sejteket, hogy a glikogént glükózzá bontsák le, amely ezt követően képes legyen felszabadulni a véráramba.

Egy egészséges embernél – aki nem szenved 2-es típusú cukorbetegségben, ezek a funkciók lehetővé teszik, hogy a vércukorszint és az inzulin szintje normál értékek között maradjon.

Mi az az inzulinrezisztencia és miért jelent problémát?

A nem megfelelő táplálkozás miatt sajnos rengeteg embernél a vér glükóz és inzulin aránya kiegyensúlyozatlan. Az inzulinrezisztencia (továbbiakban IR) egy olyan állapot, amelyben a sejtek meg egyáltalán nem reagálnak az inzulin hormon normális működésére. Mit jelent ez pontosan? Azt, hogy az izom-, máj-, és zsírsejtek nehezen képesek elnyelni a glükózt a véráramból, és ennek kompenzálása érdekében a szervezet egyre több inzulint termel.

Kezdetben a szervezet képes leküzdeni az IR-t és egészséges tartományban tartja a vércukorszintet. Azonban, mivel ellenállás alakul ki a hasnyálmirigyben a béta-sejtek képtelenek lesznek már elegendő mennyiségű inzulin hormont termelni a vércukorszint szabályozásához. Ebből pedig az következik, hogy a túl magas vércukorszint előidézheti a cukorbetegséget és más krónikus rendellenességet, mint például a metabolikus szindróma.

Az inzulinrezisztencia gyakori betegség, viszont nagyon sok ember mivel nincs tudatában a saját állapotának, kezeletlenség miatt állapotuk egészen a 2-es típusú cukorbetegségig fajul. Ezért is különösen fontos, hogy legalább 3 évente vizsgáltassuk át magunkat, főként a 45 év felett, hiszen ez a korhatár már kiemelt kockázati állapotban van. Milyen tünetek esetén érdemes mindenképpen elvégeztetni egy vizsgálatot?

• túlsúlyos állapotban, elhízottság esetén
• rendszeres dohányzáskor
• férfiak esetén 40, nőknél 35 év felett rendszeresen
• kardiovaszkuláris betegség esetén
• mozgásszegény életmódban
• családban gyakran előforduló cukorbetegség esetén
• tartósan magas vérnyomásnál – 140/90 Hgmm vagy annál magasabb értéknél
• 35 mg/dL értéknél alacsonyabb DHL-koleszterintszint és/vagy 250 mg/dL értéknél magasabb trigliceridszint esetén
• PCOS, azaz policisztás petefészek szindróma esetén

Hogyan kezelhető az inzulinrezisztencia?

Dolgozzon helyetted a Zsírégetőd! A Munka Ünnepére: 33% OFF a Peak Zsírégetőidre!

Bár nemzetközileg – az FDA által – nem engedélyezettek az IR kezelésére szolgáló gyógyszerek, az orvosok kétféle gyógyszercsoportot írhatnak elő kezelésként. Az egyik általában a 2-es típusú diabétesz – biguanidok és tiazolidindionok – kezelésére szolgáló szerek, amelyek a máj-, és izomsejteket, valamint más szöveteket az inzulin hatásaihoz szenzitizálják. Mindezek ellenére az IR kezelésének legjobb módja az életmódunk és szokásaink megváltoztatása. A testsúlycsökkentés és a rendszeres testmozgás a leghatékonyabb “kezelési” módszernek tekinthető a szövetek azon képességének helyreállításában, hogy megfelelően reagáljanak az inzulinra. Ide tartozik a moderált szénhidráttartalmú étkezés, illetve a dohányzásról való leszokás is.

Annak feltételezésével, hogy a ketogén diéta egy jó módszer a testsúlycsökkentésre, valamint a vércukorszint mérséklésére, vajon ugyanúgy alkalmazható az inzulinrezisztencia kezelésére és egyúttal az inzulin hormon szintjének növelésére a testben? A válaszadásban segítségünkre lesz az úgynevezett Landmark tanulmány.

Milyen hatással van a ketogén étrend az inzulinszintre?

A ketogén étrendek inzulinrezisztenciára gyakorolt közvetlen hatását értékelő első tanulmányt 2005-ben végezték el. A kutatók 10 elhízott, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő beteget teszteltek. Egy teljes hétig a saját étrendjüket folytatták, majd ezután 2 hétig magas zsírtartalmú étrendet írtak elő nekik. A beavatkozást követően 10 alany átlagos energiabevitelét 3111 kcal-ról 2164 kcal-ra csökkentették, amely mintegy 30,4 %-os változást jelent. Minden résztevő esetén mintegy 1,65 kg fogyást mutattak ki, de ennél jóval látványosabban az inzulinérzékenységük javult, mintegy 75%-kal. A hemoglobin A1c szintje 7,3%-ról 6,8%-ra csökkent, míg a trigliceridszint 35%-kal, a koleszterinszint pedig 10%-kal csökkent. Ezáltal, az inzulinérzékenység növelésére mindenképpen hasznos lehet a ketogén diéta alkalmazás, de nézzük meg azért egy másik kutatás eredményét is.

Ketogén vs. közepes zsírtartalmú étrend!?

A következő példában a ketogén étrend inzulinrezisztenciára gyakorolt hatását 2006-ban végzett tanulmányban vizsgálták. A kutatók 83 alanyt vettek alapul, átlagosan 48 éves korosztályban, 5,9 mmol/L összkoleszterinszinttel és 33-mas BMI-indexszel. A résztvevőket három csoportra osztották, és egyenlő kalóriatartalmú étrendet írtak elő nekik. Az első csoport nagyon alacsony zsírtartalmú diétát alkalmazott, amely mintegy 70% szénhidrát, 10% zsír és 20% fehérjét tartalmazott. A második csoport 50% szénhidrát, 30% zsír (6% telített zsírsav) és 20% fehérje arányra osztott étrendet folytatott. Míg a harmadik csoport a ketogén diétát utánzó, rendkívül alacsony szénhidrát tartalmú diétát alkalmazta, ami számokban mérve 4% CH-t, 61% zsírt (20% telített zsírsav) és 35% fehérjét jelentett. Minden alany 8 hétig folytatta a számára előírt étrendet.

A beavatkozást követően kimutatták, hogy szinte mindhárom típusú diétával hasonló testsúlycsökkenést értek el a résztvevők. A nagyon alacsony CH-tartalmú diéta mintegy 33%-kal csökkentette az éhomi inzulint, az alacsony telített zsírsavas étrend esetén ez az érték 19% csökkenést mutatott, míg a nagyon alacsony zsírtartalmú táplálkozás abszolút nem volt befolyással az éhomi inzulinszintre. Az alacsony szénhidrát tartalmú étrend alkalmazása révén jelentősen csökkent a test poszt-prandiális glükóz-, és inzulinválasza, mint a másik kettő esetén, de ugyanígy ez az étrend csökkentette jobban a triglicerid-szintet is. Mi a következtetés? Az, hogy a rendkívül alacsony CH-tartalmú étrend rövid távon hasznos lehet az inzulinrezisztencia kezelésében.

De vajon, mi a helyzet a sportolókkal? Nekik is alkalmas az alacsony szénhidrát-tartalmú diéta?

A ketogén étrendek inzulinrezisztenciára gyakorolt hatását vizsgáló legtöbb tanulmány középkorú, túlsúlyos alanyokat vett alapul. Azonban nem árt azt is megfigyelni, hogy vajon milyen hatással van a ketogén étrend az IR-re fiatalabb, egészséges sportolókra. Egy 2014-es tanulmányban a kutatók körüljárták ezt a kérdést is, felvettek 8, középsúlyú, 28 éves férfit a vizsgálatba, akik rendszeresen sportoltak.

A teszt két folyamatból állt, maga a kísérleti diéta alkalmazása és az azt követő magas intenzitású, 3 napos kerékpáros edzés, melynek során vért is vettek a sportolóktól. Az első mérés előtti étrend alkalmazása 4 hétig tartott, amely kalóriaértéke 50% szénhidrát, 30% zsír és 20% fehérje értékeken alapult. A második tesztfázisban ezek az értékek 70% zsír, 15% szénhidrát és 15% fehérje arányra változott.

A terheléses szakasz első két napja mérsékelt intenzitású edzésprogram volt. A harmadik napon minden kerékpáros folyamatos erőfeszítésnek volt kitéve növekvő intenzitással, mintegy 105 percen keresztül. Ezután a kutatók ellenőrizték a vérből kimutatható értékeket és kimutatták, hogy az első, viszonylag magas CH tartalmú étrend esetén az inzulinszint 19,21 U/l értéket mutatott nyugalmi állapotban, 6,02 U/L 45 perc után, 5,45 U/L 90 perc múlva és 9,89 U/L maximum erőkifejtés alatt. Ezzel ellentétben a ketogén étrend alkalmazása után mért eredmények ugyanezek az értékek 6,02 U/L, 4,24 U/L, 4,97 U/L és 5,63 U/L számadatokat mutattak.

Mi a levonható következtetés? A ketogén diétával párhuzamosan alkalmazott magas intenzitású edzés jelentős mértékben növeli a zsíranyagcserét testmozgás során, csökkenti a testtömeget, valamint csökkenti az izomkárosodás hatását is. Előnyös tehát sportolók számára is a ketogén étrend? Nyugodtan kimondhatjuk, hogy igen!

Tovább fokozható a ketogén étrend pozitív hatása az inzulinrezisztenciára?

Egy korábbi tanulmányt veszünk most alapul, ahol 35 túlsúlyos alanyt teszteltek, 25-65 év között, két csoportra osztva. Az egyik csoport négy hétig tartó mediterrán ketogén étrendet követett, a másik csoport ugyanazt, csak pluszban adjanak az étrendjükhöz omega 3 tartalmú halolajat kiegészítésként. A vizsgálat után mindkét csoport szignifikánsan hasonló csökkenést mutatott a BMI és testzsírszázalékukban. Jelentősen csökkentek továbbá az alanyagok koleszterinszintje, viszont a DHL-koleszterinben nem lehetett nagy változást kimutatni.

Különösen érdekesnek azonban az inzulin eredménye bizonyult. A ketogén étrendet fogyasztó egyedek átlagosan 9,3 nlU/ml értékről 7,4 nlU/ml inzulin koncentrációt értek el. Ez mintegy 20,4%-os csökkenést jelent. Az a csoport, akiknél a ketogén étrendet plusz zsírsavakkal egészítették ki, az értékek 11,1 nlU/ml-ről 6,3 nlU/ml-re csökkent, vagyis több mint a duplája, 43% csökkenés eredményében.

Alkalmas tehát a ketogén diéta az inzulinrezisztencia kezelésében?

Mint azt már fent is kifejtésre került, az IR széles körben elterjedt probléma, és ha nem megfelelően kezeljük, a 2-es típusú cukorbetegség kapuját is jelentheti. A gyógyszeres kezelés mellett ugyanolyan fontos az étrendünk megváltoztatása, és a fenti példák is tökéletesen bizonyítják, hogy nem elég az alacsony szénhidrátbevitel, mert leginkább a magasabb zsírtartalmú étrendek segíthetnek abban, hogy a szervezet inzulinszintje az egészséges szintre kerüljön. Sőt, az egészséges, atlétikus egyének számára is tökéletes megoldás inzulinszintjük optimalizálásában, amit további egészséges zsírsavakkal való kiegészítéssel még hatékonyabbá tehetünk.

Nem véletlenül alkalmazzuk mi is a ketogén diétát az átalakító programunk során. Jenő inzulinrezisztenciával küzd, és már az első hónap után jelentős pozitív hatását érzi magán, ami nemcsak a külsőleg mutatkozik meg. Tovább folytatjuk, és hamarosan levonjuk a következtetést!

ketogén étrend

ketogén étrend inzulinrezisztencia

Referenciák:

DeFronzo, Ralph A., and Eleuterio Ferrannini. “Insulin resistance: a multifaceted syndrome responsible for NIDDM, obesity, hypertension, dyslipidemia, and atherosclerotic cardiovascular disease.” Diabetes care 14.3 (1991): 173-194.
Meigs, James B. “Epidemiology of the insulin resistance syndrome.” Current diabetes reports 3.1 (2003): 73-79.
McAuley, Kirsten A., et al. “Diagnosing insulin resistance in the general population.” Diabetes care 24.3 (2001): 460-464.
Bajaj, Mandeep. “Nicotine and insulin resistance: when the smoke clears.”Diabetes 61.12 (2012): 3078-3080.
Boden, Guenther, et al. “Effect of a low-carbohydrate diet on appetite, blood glucose levels, and insulin resistance in obese patients with type 2 diabetes.” Annals of internal medicine 142.6 (2005): 403-411.
Noakes, Manny, et al. “Comparison of isocaloric very low carbohydrate/high saturated fat and high carbohydrate/low saturated fat diets on body composition and cardiovascular risk.” Nutrition & metabolism 3.1 (2006): 7.
Volek, Jeff S., et al. “Carbohydrate restriction has a more favorable impact on the metabolic syndrome than a low fat diet.” Lipids 44.4 (2009): 297-309.
Yancy, William S., et al. “A randomized trial of a low-carbohydrate diet vs orlistat plus a low-fat diet for weight loss.” Archives of internal medicine 170.2 (2010): 136-145.
Partsalaki, Ioanna, Alexia Karvela, and Bessie E. Spiliotis. “Metabolic impact of a ketogenic diet compared to a hypocaloric diet in obese children and adolescents.” Journal of Pediatric Endocrinology and Metabolism 25.7-8 (2012): 697-704.
Zajac, Adam, et al. “The effects of a ketogenic diet on exercise metabolism and physical performance in off-road cyclists.” Nutrients 6.7 (2014): 2493-2508.
Paoli, Antonio, et al. “Effects of n-3 Polyunsaturated Fatty Acids (ω-3) Supplementation on Some Cardiovascular Risk Factors with a Ketogenic Mediterranean Diet.” Marine drugs 13.2 (2015): 996-1009.

Vidd bátran, örülünk, hogy adhatunk neked!