Tudtad, hogy a hormonok is befolyásolhatják az inak egészségét? Ha nem akkor olvasd el a mai cikkünket!

Akkor is elolvashatod, ha tudtad! 🙂 Rengeteg egyéb infót megtudhatsz az ínsérülésekről és megelőzésükről! 😉

Mi is az ínszalag? 

Kezdjük az alapoknál: az ínszalag egy a csontot és izmokat összekötő köteges (rostos) szerkezetű kötőszövet. Az inakat kollagénrostok építik fel, melyek kötegekbe rendeződnek, több ilyen köteg alakítja végül az ínszalagot.

Az inak elsősorban I-es típusú kollagénből épülnek fel, ezen kívül proteoglikánokból, glükózaminoglikánokból, egyéb típusú kollagénekből (III, V, XII, stb.) és elasztinból. Az ín szerkezetileg nagyon hasonlít az izomra. A különlegessége a kollagénben rejlik, amely rugalmas, nagyon erős, és jelentősen ellenáll, a húzó irányú terhelésnek, a legutolsó tulajdonsága a rehabilitáció (gyógytorna) során fontos.

Amennyiben mi rendszeresen sportolunk, az inak megfognak erősödni. Fontosnak tartanám, hogy gyerekként is sportoljunk, hiszen ilyenkor a szalagok regenerációja is sokkal gyorsabb, jobban tudnak erősödni. Ha fiatalként ellógtuk a tesi órát, ülő életmódot folytattunk, felnőttként sokkal nagyobb mértékben leszünk kitéve sérülések veszélyeinek.

Milyen inakat érintő sérülések vannak? 

Íngyulladás: mi is ez? 

A leggyakoribb probléma az íngyulladás (tendinitis), mely kialakulhat egy hirtelen sérüléstől (pl. félre lépünk és meghúzódik a bokaszalag) de leggyakrabban az ismétlődő tevékenységektől alakul ki. Amikor használjuk az izmokat, inakat ezek sérülnek és ha nem hagyunk elegendő időt a regenerálódásra be fognak gyulladni (így jelez a szervezet, hogy oké akkor most egy kicsit pihenjünk).

Kialakulhat még valamilyen betegség hatására, mint például cukorbetegség vagy reuma.

Azt gondolnánk, hogy csak a rendszeres intenzív sportolás okozhat íngyulladást ugye? 

Való igaz, hogy a rendszeresen rossz technikával sportolók vannak kitéve az íngyulladás legnagyobb veszélyének. Azonban kialakulhat akár a túl sok számítógép használattól vagy írástól is (tenisz-, golfkönyök vagy csukló íngyulladás alakul ki ez esetben). Gondoltuk volna? 

Az íngyulladás legfőbb tünete az ín területén jelentkező fájdalom (főként mozgatásra), ezen kívül az adott területet keményebbnek, merevebbnek érezhetjük, be is dagadhat, a fájdalom gyakran átsugárzik a környező részekre is.

Íngyulladás fajtái: A teljesség igénye nélkül nézzük meg, hol alakulnak ki leggyakrabban íngyulladások.

• Az egyik leggyakoribb, ami rengeteg embert érint a tenisz- és golfkönyök, ilyenkor a bicepszet és alkart összekötő ínak gyulladnak be, tenisz esetén a külső, golf esetén a belső.
• Disztális bicepsz-ín gyulladásról akkor beszélünk, amikor az alkart és bicepszet összekötő középső ín gyullad be.
• Bicepsz ín gyulladásról beszélünk akkor is mikor vállat és bicepszet összekötő ín valamelyike gyullad be, ezt gyakran összekeverjük és azt hisszük, hogy a vállunkkal van a probléma.
• Gyakran gyullad be az Achilles-, rotátor köpeny-(nagyon kicsi izom, de elhanyagolt és nagyon gyakran képes sérülésre, ezt a sérülést úszóvállnak is hívjuk) és a csukló-ín.
• Ezen kívül gyakori még a patelláris (térd) és tibiális (boka) íngyulladás

Ín degeneráció (tendinosis): mi is ez? 

Dolgozzon helyetted a Zsírégetőd! A Munka Ünnepére: 33% OFF a Peak Zsírégetőidre!

Amikor rendszeresen túlhasználjuk az ínat (legtöbbször ilyenkor be is gyullad, elkezd fájni, de a fájdalom még nem túl nagy). Az ínak krónikusan sérülhetnek, ilyenkor legtöbbször már nem lép fel gyulladás, és ez a komolyabb, hosszabb ideig tartó probléma.  Részben eltérő kezelést is igényel. Mindkét probléma kezeléséről a következő cikkben írok nektek részletesebben!

A tendinosis lefolyását úgy lehet elképzelni, hogy a folyamatos igénybevétel hatására először csak kicsit fáj, ez a fájdalom még elviselhető, sokszor el is múlik, majd visszajön. Ezután pedig ha továbbra sem pihentetjük vagy fokozatosan növekszik a fájdalom, vagy hirtelen felerősödik.

Az orvosok is nehezen különítik el a tendinitist a tendinosistól, mivel mindkettő kialakulhat az állandó terhelés hatására, illetve a gyulladásnak nincsenek mindig szemmel látható jelei. Úgy gondolom, ha ínproblémákra gyanakszunk, olyan helyre menjünk, ahol csinálnak MRI-t, illetve elküldenek vérvételre.

Hogyan előzhetjük meg őket? 

Sajátítsuk el az adott sportághoz tartozó szabályos technikákat! Majd hagyjunk elég pihenőt, a megfelelő pihenőnapok száma sportáganként, egyénenként eltérő. Persze, ha versenyszerűen sportolunk, edzők vagyunk könnyen túlzásba vihetjük.

Fontos, hogy a tartásunkra is figyeljünk, a nem megfelelő tartás plusz terhet ró az ízületekre, ínakra, amennyiben gerincferdülésben szenvedünk az is kockázati tényező lehet, ilyenkor a megfelelő gyógytorna segíthet.

A nyújtás vagy SMR hengerezés elengedhetetlen része a sérülésmegelőzésnek! Ezáltal az ínakra eső terhelést lecsökkenthetjük, mivel az izmok feszülését kicsit feloldjuk.

Amennyiben mi inaktív életmódot folytatunk, de sokat írunk, használjuk a gépet, mindenképp kezdjünk el valamit sportolni, ha megerősítjük az ínakat nagyobb eséllyel előzzük meg a problémát.

Az edzések közti regeneráció egyaránt fontos eleme a táplálkozás. Minőségi táplálékkal lássuk el a szervezetünk! Kerüljük, az olyan szénhidrátokat melyek gyorsan megemelik a vércukorszintet (cukros, fehérlisztes termékek), telített zsírban gazdag ételek fogyasztását, helyette telítetlen zsírokat válasszunk, fehérjében, rostban, ásványi anyagban gazdag étkezéseink legyenek!

Ezek a gyulladás szempontjából is fontosak.

Fontos lehet, táplálékkiegészítők szedése, mivel az ínakat felépítő anyagokat nehéz bevinnünk ételekből. Amiben a kutatások egységesek az a glükózamin, kondroitin hatása, ezek segíthetik az ínak egészségét, elősegíthetik a regenerációt. Illetve vehetünk összetett ízületvédőt is, ami egyben tartalmazza ezeket az összetevőket.

A kollagén táplálékkiegészítő hatásáról csak egy tanulmányt találtam, itt azt állapították meg, hogy a regenerációt elősegítő molekulák szintjét megnövelte, de az ín erősségét nem.

Fontos, hogy a hormonháztartásunk is rendben legyen! 

Az egyik legfontosabb, hormon, ami hat az ínakra az a növekedési hormon (angolul: growth hormone, GH). Számos kutatás beszámol arról, hogy a GH hatására, a kollagén előállítás (szintézis) növekszik.

Egy érdekes tanulmányban azt állapították meg, hogy az íngyulladásban szenvedő férfiaknak átlagosan alacsonyabb volt a tesztoszteron szintjük. Vajon a tesztoszteron szint kapcsolatban állhat az ínak regenerációjával? 

Ami ez a megállapítás mellett szól, hogy egyrészt az ínsejteken (tenociták) találtak tesztoszteront érzékelő receptorokat, másrészt pedig kísérletekben kimutatták, hogy a tesztoszteron kezelés az ínsejtek számában növekedést okoz.

Azonban az tesztoszteron injekció (szteroid) kockázati tényezőnek számít az íngyulladás szempontjából (is), de ez azzal is magyarázható, hogy a hirtelen óriási izomtömeg növekedéssel az ínak erőssége nem tud lépést tartani. Végső soron én úgy gondolom, hogy az ínak regenerálódásához fontos, hogy a tesztoszteron szintünk a megfelelő legyen! 

A tesztoszteron szintünk az évek során csökken, amennyiben rendszeresen sportolunk, érdemes lehet idősödve természetes tesztoszteron fokozót szedni, kúraszerűen. A tesztoszteron szintünk csökkenhet túledzés hatására, illetve nagyon alacsony vagy nagyon magas testzsírszázalék esetén is.

Nőknél a túl magas ösztrogén szint csökkentheti az ínak regenerálódását. A konkrét mechanizmus e mögött nem ismert, tanulmányok megerősítették, hogy az ösztrogén a kollagén lebontását növeli.
Ezen kívül pedig a III-as típusú kollagén és elasztin szintjét növeli, melyek a rugalmasságért felelősek. Ez a változás az ínak erősségét csökkentheti.

Fontos, hogy az ösztrogén szintünk megfelelő legyen, illetve úgy gondolom, fontos lehet, az is, hogy amikor menstruáció alatt nem érezzük a toppon magunkat óvatosabbak legyünk az edzéseken!

A pajzsmirigy hormonokkal is kapcsolatban állnak az inak.

Kutatások megállapították, hogy a túlműködés során a kollagén szintje csökken, az alulműködés pedig épp ellentétes hatást fejt ki, azonban ilyenkor a glikozaminoglikánok jobban lerakódnak, ami pedig hozzájárulhat az ízületek merevségéhez és a csuklótáji alagút szindrómához. Érdekes módon azonban a pajzsmirigy hormonok elősegítik az tenociták osztódását, és meggátolják a sejthalált (apoptózist).

Tehát a sem a túl magas sem a túl alacsony szintjük nem jó. Ezért fontos, hogy a pajzsmirigy hormonok is a megfelelő szinten legyenek!

Ezen kívül a parathormon (amely a kalcium anyagcserében vesz részt) és a glükortikoidok (pl.: kortizol) is befolyásolják az ínak egészségét! 

Mindenképp azt javaslom nektek, hogy rendszeresen menjetek el hormonvizsgálatra és amennyiben valahol eltérések vannak, orvos segítségével derítsétek, ki hol lehet a probléma és e szerint táplálkozzatok (a hormonszintünket is befolyásolhatjuk az étrenddel).

Plusz infó: Egy érdekes kutatásban azt találták, hogy a béta receptor blokkolók, melyeket magas vérnyomásra adnak a tenociták számát csökkentette. Tehát akik ilyen gyógyszert szednek, nagyobb veszélynek vannak kitéve, íngyulladás szempontjából.18

Összefoglalás: 

Hűha, hát rengeteg minden befolyásolja ezeket a pici ínakat nem? Szerintem ettől szép az emberi test, végső soron rengeteg minden összefügg, rengeteg mindennel. Általában nem is egy kialakító ok lehet, hanem sokkal több, ezeket érdemes megszüntetni!

Pár szóban összefoglalva mit tegyünk az ín egészségének megőrzéséért: 

–  Sportoljunk!
–  Tartsunk pihenőnapot! Aludjunk jókat (növekedési hormon miatt fontos) – ha kell, természetes alvást segítő komplexet bevetve!
–  Ne felejtsünk el nyújtani, hengerezni rendszeresen!
– Figyeljünk a tartásunkra!
– Táplálkozzunk megfelelően!
– Szedjünk ízületvédőt!
– Hormonszintünket rendszeresen nézessük!

Remélem hasznos volt számotokra a cikk! 🙂

Több tipp az edzéshez ITT!

ínszalag sérülések

ínszalag sérülések megelőzése

Vidd bátran, örülünk, hogy adhatunk neked!

Referenciák:

Felhasznált források:
1)Karathanasopoulos N et al.: Unravelling the viscoelastic, buffer-like mechanical behavior of tendons: A numerical quantitative study at the fibril-fiber scale. J Mech Behav Biomed Mater. 2018 Oct 19;90:256-263.
2) Koob TJ, Vogel KG. Site-related variations in glycosaminoglycan content and swelling properties of bovine flexor tendon. J Orthop Res. 1987;5:414-424
3) Vogel KG, Sandy JD, Pogany G, et al. Aggrecan in bovine tendon. Matrix Biol. 1994;14:171-179
4) Woo SL, Lee TQ, Abramowitch SD, et al. Structure and function of ligaments and tendons. In: Mow VC, Huiskes R, editors. , eds. Basic Orthopaedic Biomechanics and Mechano-biology. Philadelphia, PA: Lippincott Williams and Wilkins; 2005:301-342
5) Gregory DM et al.: How Young is “Too Young” to Start Training? ACSMs Health Fit J. 2013 September/October; 17(5): 14–23.
6) Moira MM and Jo AH: The Mature Athlete: Aging Tendon and Ligament. Sports Health. 2014 Jan; 6(1): 41–48.
7) Abat F et al.: Current trends in tendinopathy: consensus of the ESSKA basic science committee. Part II: treatment options. J Exp Orthop. 2018 Dec; 5: 38.
8) Dakin SG et al.: Resolving an inflammatory concept: the importance of inflammation and resolution in tendinopathy. Vet Immunol Immunopathol. 2014 Apr 15;158(3-4):121-7.
9) Scott A and Nordin C: Do Dietary Factors Influence Tendon Metabolism? Adv Exp Med Biol. 2016;920:283-9
10) Nuss CA et al.: Poly-N-Acetyl Glucosamine (sNAG) Enhances Early Rotator Cuff Tendon Healing in a Rat Model. Ann Biomed Eng. 2017 Dec;45(12):2826-2836.
11) Taşkesen A et al.: Glucosamine-chondroitin sulphate accelerates tendon-to-bone healing in rabbits. Eklem Hastalik Cerrahisi. 2015;26(2):77-83
12) Ozer H et al.: Effect of glucosamine chondroitine sulphate on repaired tenotomized rat Achilles tendons. Eklem Hastalik Cerrahisi. 2011 Aug;22(2):100-6.
13) Ilis MC et al.: Effects of glucosamine on proteoglycan loss by tendon, ligament and joint capsule explant cultures. Osteoarthritis Cartilage. 2008 Dec;16(12):1501-8.*
14) Gemalmaz HC et al.: Role of a combination dietary supplement containing mucopolysaccharides, vitamin C, and collagen on tendon healing in rats. Acta Orthop Traumatol Turc. 2018 Sep 21.
15) Férfiak:
Shawel A et al.: Could Low Total and Free Testosterone Levels be risk factor for Achilles Tendon Ruptures in Males. Orthopaedic Journal of Sports Medicine. 2013 Sep; 1(4): 2325967113S00085.
16) Khalkhali-Ellis Z, Handa RJ, Price RH, Jr, Adams BD, Callaghan JJ, Hendrix MJ. Androgen receptors in human synoviocytes and androgen regulation of interleukin 1beta (IL-1beta) induced IL-6 production: a link between hypoandrogenicity and rheumatoid arthritis? J Rheumatol. 2002;29(9):1843–1846.
17)Denaro V, Ruzzini L, Longo UG, et al. Effect of dihydrotestosterone on cultured human tenocytes from intact supraspinatus tendon. Knee Surg Sports Traumatol Arthrosc. 2010;18:971–976.
15) Nők: Lee CA, Lee-Barthel A, Marquino L et al (2015) Estrogen inhibits lysyl oxidase and decreases mechanical function in engineered ligaments. J Appl Physiol (1985) 118:1250–7
16) Slauterbeck JR, Fuzie SF, Smith MP, et al. The Menstrual Cycle, Sex Hormones, and Anterior Cruciate Ligament Injury. J Athl Train. 2002;37(3):275–278.
17) Irie T, Takahata M, Majima T, et al. Effect of selective estrogen receptor modulator/raloxifene analogue on proliferation and collagen metabolism of tendon fibroblast. Connect Tissue Res. 2010;51:179–187.
18) Anesini C and Borda E: Modulatory effect of the adrenergic system upon fibroblast proliferation: participation of β3‐adrenoceptors. Autonomic and Autacoid Pharmacology. 2002;22(3):177-186.
19) Harvie P, Pollard TCB, Carr AJ. Calcific tendinitis: Natural history and association with endocrine disorders. J Shoulder Elbow Surg. 2007;16:169–173.
20) Oliva F, Piccirilli E, Berardi AC, Frizziero A, Tarantino U, Maffulli N. Hormones and tendinopathies: the current evidence. Br Med Bull. 2016;117(1):39–58.
21) Shiota E, Tsuchiya K, Yamaoka K, Kawano O. Spontaneous major tendon ruptures in patients receiving long-term hemodialysis. Clin Orthop Relat Res. 2002;(394):236–242
22) Han X, Guo L, Wang F, Zhu Q, Yang L. Contribution of PTHrP to mechanical strain-induced fibrochondrogenic differentiation in entheses of Achilles tendon of miniature pigs. J Biomech. 2014;47(10):2406–2414.
23) Michele A et al.: Therapeutic use of hormones on tendinopathies: a narrative review. Muscles Ligaments Tendons J. 2016 Oct-Dec; 6(4): 445–452.
24) Doessing S, Holm L, Heinemeier KM, et al. GH and IGF1 levels are positively associated with musculotendinous collagen expression: experiments in acromegalic and GH deficiency patients. Eur J Endocrinol. 2010;163(6):853–862.
25) Curzi D, Lattanzi D, Ciuffoli S, et al. Growth hormone plus resistance exercise attenuate structural changes in rat myotendinous junctions resulting from chronic unloading. Eur J Histochem. 2013;57(4):e37.
26) Heinemeier KM, Mackey AL, Doessing S, et al. GH/IGF-I axis and matrix adaptation of the musculotendinous tissue to exercise in humans. Scand J Med Sci Sports. 2012;22(4):e1–7.
27) Christopher K and Thomas MB: Tendinosis: Pathophysiology and Nonoperative TreatmentSports Health. 2009 Jul; 1(4): 284–292.
Képek forrása:
https://www.pexels.com/photo/adult-athlete-cramps-field-460550/
http://bvetmed1.blogspot.com/2012/11/muscle-and-tendon-lecture-4.html