-+=
Olvasási idő: 4 perc

Akarsz egy természetes módot ahhoz, hogy visszanyerd a jó kedved, javítsd az emlékezőképességed és megvédd az agyad az életkorral kapcsolatos kognitív hatásokkal szemben?

Akkor kezdj el mozogni! Ez ilyen egyszerű.

Egy közelmúltban végzett kutatás azt sugallja, hogy bármilyen olyan testmozgás, ami megemeli a pulzusod hosszabb időtartamra és izzadás jön létre – arerob mozgásnak hívják – túlnyomórészt előnyös hatásokkal jár az agy számára. Az aerob testmozgás a kulcs a fejedhez, ahogy a szívedhez is. Míg néhány előny – mint a hangulat javulása – néhány percnyi izzadással járó biciklizés után megjelenhet, míg másik – például a memóriajavulás – néhány hét alatt kezdődik csak. Ez azt jelenti, hogy a legjobb edzés a rendszeres és következetes 45 percig tartó aerobic edzés.

Az agyi aerob edzések előnyeinek felmérésében több száz mellrákos túlélőt vizsgáltak. Azt akarták látni, hogy a gyaloglás és az úszás milyen hatással van a “kemo agyra”, amely a mellrák kezelésében gyakran felmerülő mellékhatás, ami memóriavesztéssel jár.

Mivel a kutatások azt mutatták, hogy a rendszeres edzés segíthet megvédeni a korral összefüggő kognitív hanyatlásokat, a kutatók meg akarták tudni, hogy ezek az eredmények a rák túlélői számára is érvényesek-e. A közel 300 túlélő fitneszkarkötőjét nyomon követték, és egy iPad-re tervezett speciális appban kvízjátékkal kellett játszaniuk ahol a figyelemkészségüket és memóriájukat mérték. A hét végén nem csak kevésbé voltak ráfáradtak, de egyre jobban is teljesítettek.

Az Illoinois-i Egyetem üzenete a rákosoknak és a túlélőknek: mozogjatok.

Tekintettel arra, hogy a vizsgálat csak egy hétig tartott, több kutatásra van nyilván szükség. Azonban az a bizonyíték, hogy az aerob edzések számos lehetséges előnyös hatással bírnak az agyra, robusztus és kiemelkedő. A súlyos depresszióban szenvedő betegeknél végzett kísérleti tanulmányban azt találták, hogy 30 perces futópados sétálás 10 napos sorozatban, elegendő volt ahhoz, hogy klinikailag és statisztikailag is jelentős csökkenést mutasson a depresszióban, mivel csökkenti a szervezet természetes stresszhormonjainak szintjét, mint az adrenalin és a kortizol.

Ha már elmúltál 50, akkor a legjobb eredményeket az aerobic és az ellenállásos gyakorlatok kombinációjából tudod szerezni, mint a HITT vagy akár a dinamikus jóga. Egy másik kutatás, amit 60-88 év közöttiekkel végeztek, 30 percet kellett heti 4x sétálni, és 12 hét alatt olyan kapcsolatok erősödését fedezték fel, ami a memóriavesztéssel függ össze.

Emellett ma egy kicsit másféle érdekességet hoztam Neked, mert szörnyen unalmasnak tartanám, ha állandóan a “hogyan legyek izmos” kérdés körül mozognánk, kizárólag a fizikai szinteken.

Az emberi lény nagyon összetett, így a működését is csak többféle rétegen áthaladva érthetjük meg, márpedig a Peakben és a munkámban olyan sok emberrel állok kapcsolatban, hogy tisztán kirajzolódik: a hogyan-legyek-izmos probléma, csak a felszín.

A tested fizikai megjelenése kívülről ugyanis, igen nagymértékben jeleníti meg a gondolkodási, és érzelmi világodat az értő szemek számára.

33% OFF mindenre a Peakshopban! Szabadságra ment a grafikusunk! + Sör és Fagyi kupon is a Tiéd!

– A szakértő azonban CSAK tudja, hogy mit tud, és azt is honnan tudja. Ezért szakértő.
– A nagymesterre ez azonban NEM érvényes. A nagymester intuitív módon működik.

Ez mit jelent? Mikor lehetsz nagymester?

Azt jelenti, hogy a szakértő, a racionális gondolkodásával sokkal kevesebbet tud, mint a nagymester, akinek a működése a következő:

Egyszerűen csak látja a megoldást, és ha megkérdezik arról miért látja így, nem mond konkrétumokat, csak példákat, képeket vagy hasonló esetekre utal.

Az legyen az egyik életcél, hogy ide eljussunk, bármelyik területen, amiben jók vagyunk.

Az evésre, a diétára leegyszerűsítve:

Attól kezdve, hogy úgy diétázol, hogy semmiféle számra nincs szükséged, nem kell méricskélned, sem mindenféle felesleges korlátokat bevezetned az életedbe, hanem a MEGÉRZÉSEID alapján, intuitív módon is képes vagy egészségesen élni, onnantól igenis nagymesternek tekinthetünk.

A nagymester a testében érzi a felmerülő érzeteket, majd ezek, egyéb testi csatornákon kúsznak fel a tudatos feldolgozás felé. A nagymester az egész testét használja.

Amíg kalóriákat számolunk, naponta mérjük magunkat, és előre megírt tervekre, és étrendekre szorítkozunk, addig ez egy izzadságos állapot. A szakértő, aki erőltetve, agyalgatással halad előre. A “mezei” szakértő, csak a fejét használja.

A két okoska között tehát lényeges a különbség, és elértünk oda, amit mondani akarok: a nagymester a TESTÉT is használja és érzékeli, a gondolkodásához.

Ezt hívják úgy a tudományban, hogy szomatikus intelligencia.

Mivel lehet ezt fejleszteni? Ez a nagyon fontos kérdés!

Nagymesterből kevés van. Azért van kevés, mert a tudomány jelenlegi állása szerint, olyan tudatos és nem tudatos fejlődési útvonalon szükséges haladni, ami rengeteg, megélt TAPASZTALÁSSAL is párhuzamosan zajlik, hogy ez a speciális kombináció kevés embernek adatik meg.

Könyvekből senki sem lesz nagymester. Ki kell menned a terepre, élni.

Pontos információkat nem találtam ehhez, pedig mindnyájan nagymesterek akarunk lenni, az életünk számos területén. Néhány konkrét példát tudok mutatni, de azt gondolom, hogy ez nem egy hírlevélbe való téma.

Senkiből sem lesz nagymester a Kánaán kellős közepén. Bizony ehhez le kell bontani a személyiséged fixált és görcsös szerkezeteit, azért, hogy a nagymesteri szinthez, új idegpályákat építhess ki. Ez a fájdalmas, de gyors útvonal.

Mit lehet csinálni, ha a testeddel is kapcsolatba akarsz kerülni?

A testépítők ezt agy-izom kapcsolatnak is hívják, azaz dióhéjban ehhez csak annyit: fókuszálj arra a gyakorlatra, amit éppen végzel. Még jobban egyszerűsítve: NE gondolkodj valami máson, ha edzel. Ez tehát elmemunka.

A szomatika valódi forrása azonban természetesen a Távol-Kelet, és az olyan mozgásforma, mint például a jóga. Az Aikido, a Pilates és a tánc is erre épül, azaz ezeken a sportokon keresztül is kapcsolatba kerülhetsz önmagaddal. A szomatika nem más, mint a testünkre való erős fókusz. A belső érzékelésedre való figyelés.

Csinálhatod otthon is, napi 5 percben, vagy a kocsiban ülve, ha úgyis várakozol:

Csönd és nyugalom legyen körülötted, és kényelmesen ülj, vagy feküdj.

– Mit érzel a testedben? Itt fáj, ott fáj, amott fáj.
– Mikor gondoltál utoljára a szívedre? Gondolj rá 5 másodpercet, érezd, hogy dobog.
– Mikor figyelted, csak 10 másodpercig a szemed vagy a tüdőd? Csak fordítsd feléjük a figyelmed.
– Mehetsz tovább a testedben, bármerre. Ha beteg vagy, gondolj a beteg szervedre. Csak figyeld.

Tök egyszerű az egész, és egyben gratulálni is szeretnék: ez a meditáció megközelítése testi irányból. Gyönyörűen csináltad!

Aki önmagába néz, az nagymesterré válik. Előbb vagy utóbb 🙂  Reménykedem benne, hogy tudtam Neked nyújtani valami újat, és ez a módszer semmibe sem kerül.

 

agytorna

agytorna gyakorlatok

 

Vágj bele a futásba és éld át akár életed ELSŐ MARATONJÁT! Töltsd le INGYEN a felkészülésedhez!

Referenciák:

Források:
Joseph Michael Northey, Nicolas Cherbuin, Kate Louise Pumpa, Disa Jane Smee, Ben Rattray: Exercise interventions for cognitive function in adults older than 50: a systematic review with meta-analysis. British Journal of Sports Medicine - dx.doi.org/10.1136/bjsports-2016-096587

Mérő László
https://academic.oup.com/brain/article/126/8/1790/308022
Deepak Chopra
E. Tolle
http://jech.bmj.com/content/63/11/900.short
NLP
https://www.emerald.com/insight/content/doi/10.1108/02683940910922546/full/html
Diane K. Ehlers, Susan Aguiñaga, Josh Cosman, Joan Severson, Arthur F. Kramer, Edward McAuley:
The effects of physical activity and fatigue on cognitive performance in breast cancer survivors. Breast Cancer Research and Treatment - pp 1–9 04 July 2017

Harvard Men's Health Watch - Exercising to relax. February, 2011

University Of Illinois at Urbana-Champaign: Physical activity could combat fatigue, cognitive decline in cancer survivors. DOI: 10.1007/s10549-017-4363-9

Dimeo F1, Bauer M, Varahram I, Proest G, Halter U.: Benefits from aerobic exercise in patients with major depression: a pilot study. Br J Sports Med. 2001 Apr;35(2):114-7