Ezt a kérdést látván sokak valószínűleg annyit válaszolnának, hogy “Reggel, mikor kikelt az ágyból”, “egyszerre” és még sok hasonló reakciót kapnánk, ami arra utal, hogy gyorsan ide vele. Nos, én egy kicsit más aspektusból szeretnék rávilágítani a dolgokra. A szervezetnek van egy úgynevezett, cirkadián ritmusa.
Ami az élőlények biológiai óráját hivatott jelenteni, nagyjából 24 órás ritmusosságot követ, élőlényekre iletve növényekre egyaránt jellemző, mindenre ami él. Biokémiai fiziológiai történéseket jelent, például, hogy mikor kelsz fel, mikor éhezel meg, mikor mész el WC-re, illetve bizonyos hormonok szintje milyen szintet mutat a vérben a nap folyamán. Nekünk most a utolsó lesz a lényeges, vagyis a kortizol. Reggel, amikor a nap fénye besüt az ablakodon, és a szervezeted érzékelni kezdi, elbomlik a melatonin nevű hormon, aminek hatására felébredünk.
A kortizol az, ami felébreszt minket, általában stresszhormonnak nevezik, de semmiképp sem a negatív értelmét kell most érteni alatta.
A kávéval mégis hogyan függ össze ez a tény?
Úgy, hogy a kávéban lévő koffein a bevétel, vagy a kávé elfogyasztása után emeli a kortizolszintet. 3,3 mg/kg koffein például 30%-al emeli a kortizol, illetve 36%-al az ACTH szintjét. Az ACTH az adenokortikotrop hormon a mellékvesekéregben serkenti a glükokortikoidok, mint például a kortizol szintjét. Egy nagyobb adag koffein 800 mg-os dózis, a kortizol szintjét már 52%-al képes megnövelni.
A fizikai stressz, mint például az edzés vagy akármilyen sporttevékenység, ugyancsak emeli a kortizol szintjét a vérben, így a szervezet készültségben áll. A kortizol ellenhat az inzulinnal, így hyperglikémiát, magas vércukorszintet okozva. Egy ideiglenes inzulinrezisztenciát okoz egyszóval a magas kortizolszint, azért értelmes ez a válaszreakció, mert ha baj van, akkor minden energiaforrást mozgósítani kell, majd akkor tárol a szervezet ha nyugi van. Ennél még sokkal több hatása van a kortizolnak, viszont az ismét egy külön cikket kívánna meg.
Akkor miért is érdekes a koffein és a kortizol kapcsolata?
Azért, mert a nap bizonyos periódusaiban, mint például reggel, ébredéskor és utána, ebédkor, és egy ilyen emelkedettebb periódust találunk még délután 5-fél 6 magasságában. Fontos megjegyeznem, hogy nem percre pontosan mindenkinél ugyanaz az időzítés, egyéni eltérések minden esetben vannak, viszont egy közelítő értéknek kiváló.
Szerintem te is érezted már úgy magad, mint régebben én, hogy felkeltem, megittam egy finom kávét, gondolván, majd ettől még éberebb és aktívabb leszek. Nem ez történt, álmos lettem, letargikus, inkább feküdtem volna vissza aludni. Amikor ilyen érdekes dolog történik velem, elkezdek rajta gondolkodni, illetve utána járok, mi válthatta ki ezt az érdekes reakciót. “Hát a kávé mindenkit felébreszt”. Némi kutakodás és előjártasság alapján, arra következtettem, hogy a kortizol és a koffein nem biztos hogy jó, ha egy időben vannak magas szinten.
Arra a következtetésre jutottam, saját tapasztalatból és a mellékelt kép alapján, hogy megvan az időpont, mikor érdemes magunkhoz venni a szeretett italunkat. Én általában délután 4-től már nem iszom kávét, inkább csak egyet a délelőtt folyamán, hogy ne csapjon át függőségbe és erősödjön az önuralmam.
És ha már kávéról van szó, próbáld ki a Peak Slim & Smart Protein Coffee-ját extra fehérjetartalommal és agyserkentő természetes növényi kivonatokkal, hogy igazán felpörgesd az agyi teljesítőképességed!
Remélem találtál érdekes információkat a cikkben.
Kellemes olvasást!
kávészünet
kávészünet időpont
Referenciák:
Lovallo WR, et al. Stress-like adrenocorticotropin responses to caffeine in young healthy men. Pharmacol Biochem Behav. (1996)
Lin AS, et al. Effects of intravenous caffeine administered to healthy males during sleep. Depress Anxiety. (1997)
Lovallo WR, et al. Caffeine stimulation of cortisol secretion across the waking hours in relation to caffeine intake levels. Psychosom Med. (2005)